Bár Lázár János már tavaly januárban beszélt a kormányinfón arról, hogy a kabinet nyitott a bárányhimlő elleni oltás ingyenessé tételére, illetve megkezdik az ehhez szükséges tárgyalásokat, mégis úgy tűnik, egyelőre jól hangzó ígéret marad. Legalábbis a bevezetés dátumáról az elmúlt immár több mint egy évben még mindig nem sikerült dönteni – tudta meg a Magyar Nemzet. Hazánkban a bárányhimlő adja a bejelentett fertőző betegségek felét. Az évi megbetegedések száma 28 800 és 52 600 közötti 1998-tól 2016-ig bezárólag, míg a kórházban ápolt betegek aránya 0,7–1,7 százalék között mozgott.
Lapunk még egy január eleji kormányinfón kért bővebb tájékoztatást a témában, miután az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) december végén úgy válaszolt, valóban ingyenessé és kötelezővé teszik a vakcinát a Nemzeti immunizációs program keretében, azonban arra nem tértek ki, mikortól számíthatnak a projekt megvalósulására a családok. Úgy tűnik, a bevezetés dátumáról azóta sem sikerült döntést hozni, ugyanis az Emmi csak az alábbi, már több alkalommal közölt válaszát ismételte meg: „A hazai védőoltási rendszer kibővítési lehetőségének vizsgálata jelenleg folyamatban van, amennyiben erről végleges döntés születik, tájékoztatjuk a nyilvánosságot.”
Hogy miért késlekedik ennyit a szaktárca és a kormány, érthetetlen, hiszen éppen az Emmi hívta fel a figyelmet korábbi válaszában arra: egy 2017-es hazai elemzés rámutat, hogy az átlagos megbetegedési számtól függően 1,8-1,9 milliárd forint kiesést okozhat a bárányhimlő. Az összeg harmadát a direkt költségek, vagyis közvetlenül az egészségügyi ellátás költségei teszik ki, míg kétharmadát a munkából kiesett napok száma.
A vakcinák beadása a jelenlegi védőoltási naptárba úgy illeszthető a legjobban, ha az oltási sorozat két részletének beadása 15 és 18 hónapos életkorban, egy másik kötelező oltással egy időben történik. Az oltásnak azért van jelentősége, mert – bár a bárányhimlő általában enyhe lefolyású fertőzés – immunhiányos csecsemőknél életveszélyes is lehet. Az sem jár jól, aki felnőtt korban fertőződik meg, ugyanis a betegség lefolyása sokkal súlyosabb, mint a gyerekeknél. Okozhat akár életveszélyes szövődményeket is, és várandós nőknél is igen nagy kockázattal jár. Leggyakoribb szövődménye a bőr, illetve a lágy részek bakteriális felülfertőződése, amely akár véráramfertőzéshez is vezethet, ezenkívül neurológiai elváltozásokat: a kisagy, ritkábban az agyvelő gyulladását is okozhatja.
A bárányhimlőt a varicella-zoster vírus okozza, cseppfertőzéssel terjed, átviteléhez testi kontaktus nem szükséges. A vírus a hétköznapi használati tárgyakon, ruházaton is életképes, de leginkább belélegzés útján terjed: elég, ha 20–30 percig közös helyiségben vagyunk a fertőző beteggel.
Hazánkban 2015–2017 között önkormányzati programok indultak a bárányhimlő megelőzésére. Tavaly Kaposvár, Eger, legutóbb pedig Miskolc és Salgótarján döntött a támogatott védőoltási programról. A védőoltás Nemzeti immunizációs programba való bevezetése hozzávetőleg 1,5 milliárd forint költségterhet jelentene. Korábban megírtuk: Magyarországon egyes egészségügyi dolgozók a kanyaró elleni védőoltást kaphatják meg önköltség nélkül.
