Nem Szűcs Lajos fideszes országgyűlési képviselő „elszabadult fantáziájú” magánakciója, hanem tudatos kormányzati stratégia volt a margitszigeti teniszpályák gigantikus beépítése – derült ki a múlt keddi parlamenti tanácskozás videofelvételeiből. A kivételes eljárással egy nap alatt áterőltetett jogszabályt Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) politikai államtitkára a kormány nevében határozott támogatásáról biztosította, ahogyan megtette előző nap a törvényalkotási bizottság ülésén a szintén NFM-es államtitkár, Kara Ákos is.
Fónagy János Szűcs Lajosnak, egyben a Magyar Teniszszövetség elnökének javaslatával kapcsolatban „kiemelkedően fontos közérdekről” beszélt, miközben Tarlós István kormánypárti főpolgármester a kormány és a Fidesz legfőbb vezetőinél tudta csak később megakadályozni, hogy a rossz állapotú teniszpályák, a Dózsa-stadion helyén és a Palatinus strand mellett 26 méter magas létesítmény épüljön.
Magyarország és Budapest újabb nemzetközi érdeklődésre számot tartó versenynek adhat otthont. A létesítmény a versenytenisz és az utánpótlás támogatása mellett a tömegsportot is szolgálja majd – hangsúlyozta egy hete meglehetősen üres padsorok előtt Fónagy János. Hozzátette: a törvény elfogadására azért van szükség, hogy mindehhez „megfelelő jogi környezetet” teremtsen. Előadásában szóba sem került, hogy minderről a Fidesz–KDNP vezette fővárossal is egyeztetni kellett volna, pedig néhány éve éppen a kormány döntött úgy, hogy a XIII. kerület közigazgatási fennhatósága alól a fővárosi önkormányzathoz helyezi át a Margitszigetet a kiemelkedő zöldterület egységes fejlesztése érdekében.
Szűcs Lajos – a videofelvételek és a már elkészült jegyzőkönyvek tanúsága szerint – viszont már rátért a fővárossal való egyeztetésre, mondván: közel tíz éve tervezgetik a beépítést a fővárossal, és azt „elég széles körben körüljárták”.
Azt még múlt pénteken mondta el a főpolgármester a sajtótájékoztatóján, hogy a körüljárás azt jelentette: Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes többször is elmondta a fideszes politikusnak: mi nem épülhet a Margitszigetre. Ehhez képest pont azt terjesztette elő, ráadásul úgy, hogy a jogszabály gyakorlatilag minden törvényi és hatósági, természet- és árvízvédelmi előírás alól mentesítené az eredetileg tízmilliárdosra tervezett állami beruházást. Tarlós István szerint erről szó sem lehet, az elfogadott törvényből nem lesz semmi. Mint mondta, Orbán Viktor miniszterelnök is vele ért egyet, sőt, Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter is kiemelte: a teniszcsarnok fejlesztése csak a fővárossal egyetértésben történhet.
Hogy mennyire lehet komolyan venni az utólagos kormányzati magyarázkodást, Szűcs Lajos maga árulta el, amikor az Országházban a leendő létesítményről kijelentette: „A sport mellett kulturális és akár konferenciaturizmusra is alkalmas lehet.”
„A gyorsításra azért van szükség, hogy könnyebbé tegye magát a tervezést és később az építést. Nemcsak a Dózsa-stadiont, hanem a Margitsziget további 30 teniszpályáját is felújítjuk, s a munkák határidejében nem lehet csúszás” – mondta a fideszes előterjesztő, akihez erősítésként csatlakozott Kucsák László szintén kormánypárti politikus. A másik magyarázat arról szólt, hogy a nagy sietségre azért van szükség, mert jövőre a ma még nem létező margitszigeti létesítmény lesz a Makkabi világjátékok egyik versenyhelyszíne.
Szűcs Lajos viszont rávilágított a lényegre: „Ez egy nagyon komoly üzleti vállalkozás is.” Szerinte a versenyközpont, amelynek működtetése rentábilis lesz, a Margitszigeten futók öltözési és büfézési igényeit is kiszolgálja majd. „A régi teniszpályák felújítása nem járna a fák sérelmével, csak a gaz és a rendetlenség megszüntetésével” – magyarázta a fideszes előterjesztő, akit támogatásáról biztosított Gyöngyösi Márton (Jobbik). Az ellenzéki politikus csak az előterjesztés módját és időpontját kifogásolta, s pártja meg is szavazta a javaslatot. Végül csak Sallai R. Benedek (LMP) utasította el, mint fogalmazott: a Margitsziget kezdődő „szétbuherálását”.
