Mégsem törlik el a múltat: az Akadémia megkegyelmezett Lukács Györgynek

Fenntartják a filozófus lakásában kialakított kutatóhelyet, s a felújításnál várják a nemzetközi alapítvány segítségét.

Bár nem így tervezték, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) mégis fenntartja a Lukács György filozófus korábbi lakásában kialakított kutatóhelyet, a felújításhoz szükséges külső források megszerzésében pedig a Lukács György Nemzetközi Alapítvány (LANA) segítségét várja – közölte az akadémia pénteken az MTI-vel.

A filozófus egykori otthonában elhelyezett hagyaték szakszerű feldolgozásáról és a filozófus által használt lakás felújításának menetrendjéről az MTA elnöke, Lovász László és Kelemen János akadémikus, a LANA kuratóriumi elnöke állapodott meg. A LANA február 6. után írja alá a közösen készített nyilatkozatot.

Lukács György két lakást is bérelt a fővárosi Belgrád rakparton, mindkettő az V. kerületi önkormányzat tulajdonába tartozik. Az MTA és az önkormányzat közti egyeztetés eredményeként a felek módosították a bérleti szerződést, aminek következtében a kisebbik, hatodik emeleti lakás bérleti szerződése megszűnt, az ötödik emeleti lakás, a Lukács Archívum bérlője pedig a MTA Könyvtár és Információs Központ (MTA KIK) lett – írták.

Az MTA Létesítménygazdálkodási Központ (LGK) felülvizsgálta az ingatlan műszaki állapotát, és álláspontja szerint nemcsak esztétikai, hanem jelentős műszaki felújításra is szükség van. Ennek költsége az LGK legújabb számításai alapján körülbelül 14 millió forint. Amennyiben a LANA forrásokat, adományokat szerez a kivitelezéséhez, a pénzösszeget az Akadémia kiegészíti.

A felújítást csak üres állapotban lehet elvégezni, de a munka végeztével visszakerülnek a lakásba a filozófus könyvei és a rá vonatkozó irodalom.

A felújított lakásban berendezendő állandó kiállítást az MTA Könyvtár és Információs Központ (MTA KIK), valamint az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézet közösen tervezi meg. A kiállításhoz többnyelvű vezetőfüzet és ismertető leporelló készül a látogatók számára – ismertették a terveket.

Kiemelték, hogy mivel Lukács György végrendeletében könyvtárát az MTA Filozófiai Intézetére, kéziratait pedig megőrzésre az akadémiára hagyományozta, a hagyaték őrzésének és feldolgozásának felelőssége az MTA-t illeti. Ennek megfelelően január 15-én a nemzetközi könyvtári normáknak megfelelően megkezdték a hagyaték rendezésének folyamatát.

A könyvállományt a MTA KIK két munkatársa dolgozza fel. Ellenőrzik a köteteket leíró adatbázistételeket, és rögzítik a korábban nem katalogizált könyvek adatait. A könyvek katalógusát szintén az MTA KIK jelenteti meg. A könyveket digitalizálásra az Arany János utcai épületbe kell ideiglenesen átszállítani, a kéziratokat pedig az MTA székház épületében, a kézirattárban dolgozzák fel. Amikor a leírások elkészülnek, a katalógust nyomtatásban is közreadja az MTA KIK.

Hangsúlyozták, a könyvek és a kéziratok katalógusainak összeállítása és megjelentetése azért is szükséges, mert eddig a hagyatékról nem készült hasonló alaposságú és mindenre kiterjedő számbavétel.

A Lukács Archívum minden dokumentuma nyilvánosan elérhető az MTAK repozitóriumi honlapján, a feltöltés folyamatos, jelenleg egy kézirat és 925 levél látható a rendszerben – olvasható a közleményben.

Lukács György marxista filozófus 1885. április 13-án született, Max Weber német filozófus, szociológus legszűkebb tanítványi köréhez tartozott. 1948-tól a MTA tagja volt. A kétszeres Kossuth-díjas filozófus 1971. június 5-én halt meg.

Az MTA egyébként korábban már állást foglalt Lukács György munkássága ellen, s a fővárosban a szobrát sem kímélték.