Az Európai Bizottság tavaly december 20-án indította meg Lengyelország ellen a 7-es cikkely szerinti eljárást: a szigorú lépésre Brüsszel szerint azért volt szükség, mert Lengyelországban egyértelműen fennáll a jogállamiság súlyos megsértésének kockázata, az állam pedig távolodik az uniós értékrendtől. Frans Timmermans, a bizottság alelnöke szerint két éven belül tizenhárom olyan törvényt fogadtak el a lengyel hatóságok, amelyek veszélyeztetik a bíróságok függetlenségét és a hatalmi ágak szétválasztásának elvét – ezek közül az egyik vitatott döntés az volt, hogy a a legfelső bíróság tagjait is a törvényhozás választhatja ki.
A nukleáris jogi fegyverként is emlegetett 7-es cikkely lehetővé teszi, hogy az Európai Tanács visszavonja a büntetett tagállam uniós szavazati jogát – de közel sem biztos, hogy ez valóban megtörténhet.
Az eljárás ugyanis többéves folyamat, mely során az Európai Bizottság figyelembe veszi a lengyel kormány helyesbítő lépéseit – ráadásul, a szintén a 7-es cikkellyel fenyegetett magyar kormány keresztbe is tehet a döntésnek: a szavazati jog megvonásához a lengyel kormányfő voksán túl az összes uniós állami vezető egyetértésére szükség van, Orbán Viktor pedig borítékolhatóan megvétózza majd a Varsó elleni eljárást, bízva a lengyelek szolidaritásában.
