Külön országgyűlési határozat emlékeztet arra, hogy a magyar európai parlamenti képviselőknek nem szabad támogatniuk a Lengyelország ellen indított uniós eljárást vagy az uniós intézmények bármelyik, 7-es cikkely megindításával egyetértő javaslatát – az anyagot Kövér László házelnök is szignózta.
A magyar képviselőház kedden fogadta el a Lengyelországgal szolidaritást vállaló határozatot, amely felszólította a magyar kormányt, hogy álljon ki Varsó mellett az unió 7. cikke szerinti eljárás során. A kormánypárti képviselők által benyújtott előterjesztést a Fidesz–KDNP képviselőinek 114 igen szavazatával és 13 nem vokssal fogadták el.
A Magyar Közlönyben csütörtökön megjelent dokumentum röviden emlékeztet a magyar és lengyel történelem párhuzamaira, sorsfordító eseményeire, és kifejti, hogy a két ország karöltve lépett fel „a legfontosabb egyetemes értékekért, a szabadságért, a demokráciáért, a függetlenségért és az alapvető szabadságjogokért” – tegyük hozzá, az Európai Bizottság épp ezen értékek védelmére hivatkozva indított eljárást Lengyelország ellen.
A dokumentum szerint mindkét államot számos jogtalan és igaztalan támadás érte az Európai Unió intézményei részéről a közelmúltban. „Mi, magyarok, a lengyelekkel egy időben, egy hittel és egyező reményekkel lettünk szabad akaratunkból az Európai Unió tagjai. Tettük ezt abban bízva, hogy a jog, az igazságosság és a szabadság alapértékein álló közösséghez csatlakozunk.”
„Mi, magyarok, nem akarunk többet olyan Európát, ahol a szabadságot korlátozzák és nem kiteljesítik. Nem akarunk többet olyan Európát, ahol a nagyobb visszaél a hatalmával”
– hangsúlyozza a Kövér László által aláírt és támogatott nyilatkozat. Kövér voksa magában ironikus, mert a házelnöknek hazai viszonylatban teljesen megfelel, ha a nagyobb erőnek kedvez minden körülmény: teljesen rendben lévőnek tartja, ha az ellenzék nem rúghat labdába, ha bűvészkedéssel a kormánypártnak megfelelően szabják át a választói körzeteket, vagy ha a közszolgálati média elfogult a Fidesz javára.
Az Európai Bizottság tavaly december 20-án indította meg Lengyelország ellen a 7-es cikkely szerinti eljárást: a szigorú lépésre Brüsszel szerint azért volt szükség, mert Lengyelországban egyértelműen fennáll a jogállamiság súlyos megsértésének kockázata, az állam pedig távolodik az uniós értékrendtől. Frans Timmermans, a bizottság alelnöke szerint két éven belül tizenhárom olyan törvényt fogadtak el a lengyel hatóságok, amelyek veszélyeztetik a bíróságok függetlenségét és a hatalmi ágak szétválasztásának elvét – ezek közül az egyik vitatott döntés az volt, hogy a a legfelső bíróság tagjait is a törvényhozás választhatja ki.
A nukleáris jogi fegyverként is emlegetett 7-es cikkely lehetővé teszi, hogy az Európai Tanács visszavonja a büntetett tagállam uniós szavazati jogát – de közel sem biztos, hogy ez valóban megtörténhet.
Az eljárás ugyanis többéves folyamat, mely során az Európai Bizottság figyelembe veszi a lengyel kormány helyesbítő lépéseit – ráadásul, a szintén a 7-es cikkellyel fenyegetett magyar kormány keresztbe is tehet a döntésnek: a szavazati jog megvonásához a lengyel kormányfő voksán túl az összes uniós állami vezető egyetértésére szükség van, Orbán Viktor pedig borítékolhatóan megvétózza majd a Varsó elleni eljárást, bízva a lengyelek szolidaritásában.
