Orbán: A közeljövő nagy harcai az identitás kérdése körül fognak zajlani

Budapesten tartott konferenciát a Kereszténydemokrata Internacionálé.

A világsajtóban megszokottól gyökeresen eltérő narratívát lehetett hallani a magyar kormány tevékenységéről és Orbán Viktorról a Kereszténydemokrata Internacionálé (IDC) budapesti konferenciáján, ahol főként balkáni és kaukázusi testvérpártokkal bővítették a szervezetet, és ahol a venezuelai demokratikus ellenzék kapott széles fórumot hangja hallatására. A magyar kormányfő igazán hálás szerepben érezhette magát, mert a résztvevők egytől egyig pozitívan szóltak róla. Míg a szerb, a vajdasági magyar, az albán és a macedón küldöttek főként a magyar kormány erős balkáni elkötelezettségét dicsérték, a latin-amerikaiak számára a tradicionális, keresztény értékek melletti magyar kiállás bizonyult rokonszenvesnek. Antonio López-Istúriz, az IDC főtitkára Orbánt a demokrácia bajnokának és a nyugat-balkáni uniós bővítés legkitartóbb hívének nevezte. A főtitkár Budapest-szellemiségnek hívta az orbáni politikát.

De a tradicionális, keresztény értékeket kommunikáló, a nemzetállamok elsőségéről beszélő, globalizációkritikus magyar kormányfőnek már korábban is volt alkalma, hogy Budapesten rendezett nemzetközi fórumon mondja el a világról alkotott véleményét. Tavaly októberben egy keresztényüldözésről szóló konferencián Orbán Viktor azt hangsúlyozta, szeretné Magyarországot megőrizni kereszténynek. A pénteki konferencián e gondolatnak a globális exportját láthattuk identitásvitába csomagolva. Szerinte a jövő nagy vitái az identitás körül fognak zajlani. A kérdést pedig épp a migráció vetette fel, elgondolkodtatva azon: mi is Európa, van-e közös kulturális alap, amelyre az önazonosság épülhet? Vélekedése szerint két nagy erő feszül egymásnak globális szinten. Az ideologikus irány, amely ellenséges a vallással, a hagyományokkal, az önazonossággal, a nemzeti törekvésekkel; el szeretné hitetni az emberekkel, hogy ezek meghaladott értékek, és hatalmas erőket mozgósít a gyengítésükre. Orbán szavai szerint óriási erők dolgoznak, amelyek arról akarnak meggyőzni minket, hogy az identitás a múlthoz sorolandó, bele kell törődni. Szerinte az ENSZ migrációs csomagja is ezt a gondolatot hordozza, és ezt szeretnék elhitetni velünk a nagy civil szervezetek (NGO-k) és Brüsszel is, amely az Európai Egyesült Államok létrehozásában érdekelt. – Le kell szerelni azokat, akik bátorítják a migrációs folyamatokat – fogalmazott.

Az ideologikus irányzattal szemben állnak a pragmatikus irányt képviselők, akik szerint nem kell természetesnek elfogadni a migrációt. – A határzár felépítésével a migrációra mondunk nemet, ezért gyűlöltek meg minket – magyarázta a kormányfő, s úgy folytatta: a keresztény kultúra megőrzéséhez fizikai és lelki védvonalat is ki kell építeni, csak úgy nem leszünk kiszolgáltatva a nagy erőknek. A kormányfő hivatkozott egy felmérésre, amely szerint a magyarok hetven százaléka azt mondja, fontos, hogy a kereszténységet megvédje a kormány. Vagyis a kereszténység ma már nem egyszerűen hitbéli kérdés, hanem életforma és világlátás. Szerinte a nemzetállamok a közeljövőben kulcsszerepet fognak vállalni az identitás erősítésében és a biztonságra törekvésben.

A konferencián felszólalt Antonio Ledezma, Caracas volt polgármestere, akinek tavaly novemberben kellett elmenekülnie Venezuelából. A politikus az országot kokaindiktatúrának nevezte, ahol mindennaposak a bűncselekmények, a gyógyszerhiány, az éhség, és ahol a jogállamot teljes mértékben felszámolták. Egyben sürgette a világ közvéleményét, hogy szólaljon fel a venezuelai polgárok szabadságáért.