Két olyan kormány vitájáról van szó, amelyek között természetes a vita a bevándorlás kérdésében, hiszen Luxemburgnak bevándorláspárti, Magyarországnak pedig a bevándorlást ellenző kormánya van – reagált Szijjártó Péter Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter szavaira.
A tárcavezető az MTI összefoglalója szerint sajtótájékoztatóján kifejtette: a vita eddig is fennállt, és hosszú ideig fenn is fog állni, tehát „lehet még számítani arra, hogy lesz néhány csörte” közöttünk.
Kijelentette, hogy az európai értékeket Magyarország védi, ugyanis az európai értékek védelme jelenti az európai szerződések – így a schengeni és a dublini szerződés – tiszteletben tartását. Az európai értékek védelme jelenti az európai biztonság fenntartását, és ezt az szolgálja, ha megvédjük a határainkat és nem engedjük be az illegális bevándorlókat – mutatott rá. Hozzátette: emellett az európai értékek védelme az európai civilizáció védelmét is jelenti, „meg kell védenünk Európa keresztény hagyományait, keresztény örökségét”.
Azt mondta, hogy aki a magyar határvédelmi intézkedéseket kritizálja, az a magyar emberek biztonságát akarja aláásni. Ha nem védenénk meg Magyarország határát, akkor az országon nem 400 ezer illegális bevándorló „csörtetett volna keresztül”, hanem több millió – közölte.
Jean Asselborn a német liberális Der Tagesspiegel napilap online kiadásában hétfőn a Stop Soros-törvénycsomag kapcsán azt mondta: „az EU-nak fel kell állnia és fel kell háborodnia”, és aktiválni kell a 7. cikkelyt. Szijjártó Péter ezt követően keményen lehordta Jean Asselbornt: egyebek mellett arról beszélt, hogy a luxemburgi külügyminiszter gyűlöli Magyarországot, egy elvakult bevándorláspárti, a migrációt támogató politikus, aki Soros György kottájából játszik.
Lapunk később telefonon érte utol a luxemburgi tárcavezetőt, aki állítja, se Magyarországot, se magyar kollégáit nem gyűlöli, csak látja, hogy az ország nagyon rossz felé halad. „Ez az ügy nem az egyénekről szól, hanem az alapelvek, értékek, jogszabályok és emberi méltóság tiszteletéről minden uniós tagállamban. Nem fogadhatjuk el, hogy a menedékkérők megsegítésén dolgozó civil szervezeteket büntessenek. Ilyen módszerek csak autoriter rendszerekben léteznek, és teljesen méltatlanok a demokratikus Európai Unióhoz” – fogalmazott. Úgy véli, a magyar embereknek meg kell érteniük, hogy ha olyan kormányuk van, amely így folytatja, akkor annak Magyarország uniós tagsága lehet az ára.
Szijjártó Péter a sajtótájékoztatón arról is beszélt: aki a Stop Soros-törvénycsomagot kritizálja, az a magyar kormány szuverén döntési jogosultságát kérdőjelezi meg, ugyanis világos, hogy Magyarország érdekeivel ellentétes az illegális bevándorlás, a magyarok biztonságának érdekével ellentétes a határvédelem lebontása.
A külgazdasági és külügyminiszter kiemelte: „vannak olyan civilnek nevezett szervezetek”, amelyek a bevándorlás támogatásáért és a nyitott határokért dolgoznak, ami ellentétes Magyarország biztonsági érdekeivel. Egy kormánynak fel kell lépni az ország biztonságával ellentétes tevékenységekkel szemben, és törvényi eszközökkel is ezt kell tennie – vélekedett. A külügyminiszter szerint erről szól ez a javaslat, és aki ezt kritizálja, „az a magyar emberek jogát kérdőjelezi meg a saját biztonságuk vonatkozásában”.
A magyar külügyminiszter kérdésre elmondta: „nekünk Soros Györggyel van egy nyílt vitánk”, világosak az álláspontok és a frontvonalak. Soros György nem szereti, hogy Magyarországot ez a kormány vezeti, azt szeretné, ha még több bevándorló érkezne Európába, és azt, ha a határok nyitottak lennének. „Mi ezzel homlokegyenest ellenkezőképpen gondolkodunk”, azt gondoljuk, hogy a határokat meg kell védeni, és egyáltalán nem érdeke az EU-nak az illegális bevándorlás növelése – közölte.
Ugyancsak kérdésre Szijjártó Péter közölte: nincs semmi meglepő abban, hogy az Elios Zrt. ügyét a választási kampányban kiszivárogtatták. Az a helyes, ha mindenki marad a tényeknél, és nem „politikai hisztériakeltésre” használja fel ezt az ügyet – vélte. Hozzáfűzte: ez politikai botránykeltés, „egyértelmű beavatkozási kísérlet a magyar választási folyamatba”, nem ez az első ilyen kísérlet, és valószínűleg nem is az utolsó.
Az OLAF-jelentéssel és Tiborcz Istvánnal foglalkozó összes cikkünket ide kattintva olvashatják.
