Míg az egérkísérletektől emberi kipróbálásig eljut egy szer, akár 10 év is eltelhet, tehát az a friss hír, amit a média egy része úgy tálalt, hogy megvan a rák ellenszere, nagyon káros, és feleslegesen táplál reményeket a daganatos betegekben – mondta el lapunknak Gundy Sarolta rákkutató, az Országos Onkológiai Intézet volt osztályvezetője.
A szakembert a rák közelgő világnapja alkalmából tartott sajtótájékoztatón azzal kapcsolatban kérdeztük, hogy tegnap több médium is félrevezető címekkel számolt be róla: stanfordi kutatók eredményesen teszteltek különböző molekulákat rákos egereken. Azt állítják, hogy
a keverék embereknél is hatékony lesz, többféle ráktípusnál is, de erre egyelőre nincsenek konkrét bizonyítékok.
Gundy Saroltát arról is kérdeztük, hogy ha törzskönyvezik a szert, mikorra várható, hogy hozzánk is eljusson, ugyanis hazánkban átlagosan 3,7 év telik el, mire a hazai páciensek gyógyszerár-támogatással igénybe vehetik az innovatív készítményeket. Mint mondta, bár pontos számot nem ismer, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő egyedi méltányosság alapján több esetben is engedélyezi egy évben az innovatív szerek alkalmazását. Gyakran hangoztatott kritika ezzel kapcsolatban, hogy az idősek már kiszorulnak a körből, és nincs lehetőségük ilyen terápiákhoz jutni. Erről a rákkutató úgy nyilatkozott:
Stádiumfüggő, hogy ki kaphat ilyen gyógyszereket, és az is fontos, hogy egy 20 éves vagy több más betegséggel is küzdő 80 éves betegen segít-e az egyébként több millió forintos gyógyszer.
A betegséget „gyógyító” kütyük és gyógyhatásúnak nevezett alternatív szerek folyamatos jelenlétével kapcsolatban megjegyezte: sokan elhiszik, hogy ezek a „csodaszerek” meggyógyítják őket, és emiatt orvoshoz sem feltétlen mennek el. Így pedig könnyen menthetetlen állapotba kerülnek. Kiderült az is: a 65 év alattiak körében a halálozások közel 40 százalékát daganatos megbetegedés okozza. Magyarországon a szív- és érrendszeri betegségek után a rák számít fő haláloknak, jelenleg minden 4. magyar ember ebben hal meg.
Rozványi Balázs, a Magyar Rákellenes Liga elnöke a sajtótájékoztatón arról beszélt: szeretnék felhívni a figyelmet a társadalom és az egyén felelősségére is, hiszen
a rák kialakulásának kockázata jelentősen csökkenthető mozgással és egészséges életmóddal. De azokra is jótékonyan hat a mozgás, akik szervezetében már megjelent a daganat.
A rák elleni világnapot február 4-én tartják, és minden évben más-más (rész)témára koncentrálnak a szervezők, idén ez a mozgás. A mozgás – a Nemzetközi Rákkutató Ügynökség dokumentuma szerint – minimum 30 százalékos arányban játszik szerepet a daganatok megelőzésében.
Az összes rákbetegség egyharmada elkerülhető azzal is, ha felismerjük a betegséget előidéző rizikófaktorokat, mint az alkohol, dohányzás, testsúlynövekedés, mozgáshiány, táplálkozás és a stressz. Egy orvosszakmai ajánlás szerint mindennap tízezer lépést kell(ene) megtenni, ami nagyjából 6,5 kilométert jelent. Ez persze elsőre soknak tűnik, de fokozatosan hozzászoktatva a szervezetet nem jelenthet kihívást.
A mozgás mellett a szűréseken való részvétel is kiemelkedően fontos, 50 éves kortól minden nőnél és férfinál vastagbélrákot kellene szűrni, 50 év feletti nőknél pedig 2 évente kellene mammográfiai vizsgálatot végezni.
