Egészségügyi és oktatási fejlesztéseket is tartalmazó komplex program indul a telepeken élők helyzetének javítására – mondta a szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár pénteken az MTI-nek, a Hajdú-Bihar megyei Pocsajon tartott sajtótájékoztatója után.
Czibere Károly szerint Magyarországon 1384 telep van, ahol izoláltan, rossz infrastrukturális körülmények között laknak az emberek. A 2015 őszén elfogadott telepstratéga célja ezen szegregátumok felszámolása vagy rehabilitálása.
Az államtitkár pár pontban összefoglalta a rehabilitációs programot: szűrővizsgálatokkal javítják a telepeken élők egészségét, segítik a hátrányos helyzetű gyerekek iskolai felzárkózását, ösztönzik az iskola befejezését, szakmák elsajátítását, OKJ-s képzések elvégzését, ezáltal pedig növelik a foglalkoztatási esélyeket.
A minden hetedik telepet elérő projektre 45 milliárd forint jut európai uniós forrásból. – Ez tízszer akkor összeg, mint 2010 előtt, amikor csupán négymilliárd forintot szánt erre az akkori kormány – tette hozzá a politikus.
A program alapvetően a helyi közösségek megerősítésére, a helyi erőforrások feltárására épül, mert a hosszú távú fenntarthatóságot csak úgy lehet garantálni, ha a helyi közösségek tagjai egyetértenek a fejlesztések szükségességében
Kitért arra is: a kormány elkötelezett a lakhatási szegénység csökkentése mellett, az ennek érdekében hozott intézkedések pedig eredményesek.
A foglalkoztatás bővülésének, a reáljövedelem emelkedésének, a közfoglalkoztatás kiterjesztésének, a rezsicsökkentésnek és a devizahitelesek segítésére tett intézkedéseknek köszönhetően 2012 vége óta valamennyi szegénységi mutató javult, a lakhatási szegénységgel veszélyeztettek száma pedig a felére csökkent. A hiteltörlesztés nehézségeire panaszkodók aránya például 27-ről 16 százalékra, a lakás kifűtésével küzdőké pedig 15-ről 7 százalékra esett vissza – mondta Czibere Károly.
A javulás ellenére továbbra is elképesztő méreteket ölt a szegénység Magyarországon – igaz, ezt már nem Czibere állította, hanem a KSH tavaly év végi jelentéséből derül ki.
A kimutatás szerint negyedik magyar embert veszélyeztet a szegénység valamilyen formája, s bár a háztartások életszínvonala valamelyest javult, nincs változás a jövedelmi egyenlőtlenség és a szubjektív jóllét tekintetében sem.
Mint azt Janák Katalin, a KSH főosztályvezetője az adatok publikálása alkalmával tartott háttér-beszélgetésen közölte, a 8600 háztartás megkérdezésével idén tavasszal készült felmérés szerint az egy főre jutó éves átlagos bruttó jövedelem 1,504 millió forint volt 2016-ban, ami 4,4 százalék pluszt jelent az előző évihez képest.
Ez havi szinten fejenként körülbelül száztízezer forintos nettó bevételnek felel meg – az átlagjövedelmek emelkedésével viszont emelkedett a szegénységi küszöb is. Ennek összege 2016-ban a középjövedelem 60 százalékának megfelelő összeg, 77 680 forint volt az egyszemélyes háztartásnál, míg két felnőtt, két gyermek esetében 163 ezer forintra rúgott.
Tavaly közel 1,3 millió ember élt ezen küszöb alatt, ami 105 ezerrel kevesebb, mint a 2015-ös szám. A KSH vizsgálta a szubjektív jóllétet is: ezen a téren nincs érdemi változás, a megkérdezettek 1-től 10-ig terjedő osztályzatai alapján 6,1 volt az átlagérték tavaly csakúgy, mint egy évvel korábban. Ezzel az eredménnyel uniós szinten sereghajtók vagyunk.
