Az OLAF kinyomozta Seszták trükkjét, de az ügyészség lezárta a nyomozást

Pedig az EU-s vizsgálók elég egyértelműen fogalmaztak a miniszter 30 milliós ügyeskedésével kapcsolatban.

MN
2018. 03. 29. 10:36
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Sok más mellett egy – Seszták Miklós jelenlegi fejlesztési miniszterhez köthető – gyanús ügy is fennakadt az OLAF, vagyis az Európai Csalás Elleni Hivatal munkatársainak, és erről tájékoztatták is a magyar hatóságokat. A magyar ügyészség 2016-ban el is rendelte a nyomozást, de 2017 januárjában megszüntette, vagyis arra jutott, hogy nem történt visszaélés. 

A nyomozás ténye is meglehetősen furcsán, közvetve derült ki. A 24.hu vette észre az ügyet abban a levélben, amelyet Polt Péter legfőbb ügyész küldött Ingeborg Grässlének, az Európai Parlament költségvetési ellenőrző bizottsági elnökének, hogy az Elios-botrány után megnyugtassa, a magyar hatóságok komolyan veszik az EU-s pénzekkel elkövetett csalásokat. A levélben ugyan csak egy ügyszám szerepel, konkrét cégnevek nem, de így is sikerült beazonosítani, hogy Seszták Miklós ügyéről van szó.

Korábban az Index írta meg, hogy Sesztáknak volt egy autószalonja Kisvárdán, ami rosszul ment. 2012-ben viszont megjelent az Új Széchenyi-terv keretében egy pályázat, amelyet a Gazdaságfejlesztési operatív programban (Gop) írtak ki, amelyre úgynevezett mikrovállalkozások pályázhattak, hogy az elnyert összegből fedezzék saját ingatlan vásárlását. Seszták ezért társasházzá minősíttette át az Opel-szalon épületét, és eladta három kft.-nek, mindegyiket részben maga, részben ügyvédtársa hozta létre. Mindhárom cég kapott 10-10 millió forintot a Gop-pályázatból, ami végül Seszták cégénél kötött ki. A három cég soha nem költözött az ingatlanba.

A 24.hu információi szerint az ügyészség annak ellenére zárta le a nyomozást, hogy az OLAF keményen és egyértelműen fogalmazta meg álláspontját a magyar hatóságok előtt: a projektek célkitűzése nem valósult meg, a haszonélvező a kedvezményezett vállalkozások helyett Seszták cége volt, az ügyben az EU pénzügyi céljait sértő csalás történt, és az uniós költségvetést – az összesen 30 millió forintot kitevő támogatás alapján – 25,5 millió forint kár érte, tehát ennyi pénzt vissza kell fizetni.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.