Bem József történetének elképesztő mennyiségű szimbóluma van, amely ma is érvényes – vetette fel Bayer Zsolt publicista, a békemenet egyik szervezője a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában. Az újságíró azt is megfogalmazta: nem szeretnék, ha újra elérkezne az a világ, amikor föl kell venni a muszlim vallást az életben maradáshoz – idézi szavait az MTI.
Bayer Zsolt az interjúban – azzal összefüggésben, hogy a március 15-i békemenet a budapesti Bem térről indul – felidézte, hogy az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc leverése után Bem József Törökországba menekült, ahol át kellett térnie a muszlim hitre, mert az élete múlt ezen, később pedig Aleppóba száműzték.
A publicista arról már nem beszélt, hogy Bem saját elhatározásából és nyomós okkal tért át muszlim vallásra: az orosz kormány az Oszmán Birodalomba menekült ellenállók kiadását követelte, amit az oszmán vezetés csak a muszlimok esetében tagadott meg. Bem és társai emellett bíztak a közelgő orosz-török háború kirobbanásában is, amelyben a törökök oldalán szerettek volna részt venni, de ehhez is át kellett térniük iszlám hitre. Bem pedig – több száz magyar, lengyel és olasz társával együtt – meghozta ezt a döntést, és felvette a Murád pasa nevet, hogy aztán 1850-ben bekövetkező haláláig több hasznos szolgálatot tegyen az oszmán kormánynak.
Bayer szerint Bem József halála és mostani temetkezési helye tökéletesen szimbolizálja, hogy Közép-Európának milyennek kell megmaradni – ezzel arra utalt, hogy az altábornagy hamvait 1920 után Lengyelországba szállították, azonban a lengyel egyház a muszlim vallás okán nem volt hajlandó keresztény földbe temetni, így a mai napig hat márványoszlopon, a levegőben van a koporsója.
Megjegyezte, hogy „az önfenntartási ösztönét elveszített Nyugat-Európa abba az irányba rohan, hogy hamarosan elérkezzen az az idő, mikor majd föl kell venni a muszlim vallást, ha valaki életben akar maradni”.
A publicista beszélt arról is, hogy az ókor óta létező, elképesztő kulturális hagyományokkal rendelkező Aleppó – ami akkor még Törökországhoz tartozott, majd Szíria része lett – ma már nincs, „a bűnös nyugati nagyhatalmak áldatlan tevékenysége folytán most kirobbant háborúban elsőként tüntették el a Föld színéről”. A valóság ezzel szemben az, hogy Aleppót a szír kormányerők és az a lázadó szabadcsapatok (Szabad Szíriai Hadsereg, an Nuszra-front) négy éves polgárháborúja döntötte romokba, amiben külső nagyhatalomként az Aszad-rezsimet légi csapásokkal támogató Oroszország vett részt.
Bayer Zsolt közölte azt is, hogy számít provokációra a békemeneten, de nem ülnek fel annak. Mint arról beszámolt, már tett feljelentést, mivel egy férfi a Facebookon azt írta, várja őt a rendezvényre, csak egy háztetőn, ahonnan egy Dragunov mesterlövészpuskával fogja agyonlőni.
A szervező az ellenzéki kritikákra úgy reagált: a békemenetet hat éve próbálják lejáratni, besározni, mert az ott jelen lévő tömeggel nem tudnak mit kezdeni. Az első, 2012-es tömegdemonstrációra annyi ember ment el, amennyi a rendszerváltás óta egyetlen létező utcai tüntetésen, felvonuláson nem volt, beleértve Nagy Imréék újratemetését a Hősök terén – mutatott rá.
Mint lapunk is beszámolt róla, az újabb békemenetet azután hirdették meg a szervezők, hogy Hódmezővásárhelyen a független és összellenzéki támogatással induló Márki-Zay Péter legyőzte a polgármesteri címért induló fideszes jelöltet, Hegedűs Zoltánt, akit a kormánypárti elemzések szerint biztos befutónak hittek. Az újabb békemenetre egyébként ingyen buszoztatják majd a résztvevőket.
