Bíróság: Lehet kétfarkú kutyát rajzolni a bárány helyére

A törvényszék szerint talán nem helyes, de nem is jogsértő, hogy a viccpárt átrajzolta Szentendre címerét.

Joga van a Magyar Kétfarkú Kutya Pártnak ahhoz, hogy helyi szervezete átrajzolva használja egy város címerét – ezt állapította meg csütörtökön a Fővárosi Törvényszék, miután Szentendre önkormányzata pert indított a viccpárt ellen.

A helyhatóság azért fordult bírósághoz, mert szerintük az MKKP megsértette személyiségi jogukat azzal, hogy az interneten, közösségi oldalukon

úgy használta a város jelképét, hogy a címerállatát, a bárányt kétfarkú kutyára cserélte.

Hozzátették, a szerintük sértő montázs semmilyen állítást, véleményt nem fogalmaz meg, így nem esik a véleménynyilvánítás szabadságának körébe.

A rövid tárgyalás központi kérdése az volt, hogy a párt a peresített tettével pontosan milyen jogát is sértette meg az önkormányzatnak. A Polgári törvénykönyv a személyiségi jogok körében kifejezetten megnevez néhány védett jogot – például a becsülethez vagy a képmáshoz való jogot –, ugyanakkor megfogalmaz egy általános záradékot is, miszerint egyéb módon sem korlátozható, hogy bárki „szabadon érvényesíthesse a személyiségét”.

A felperes szentendrei önkormányzat mint jogi személy a keresetében utóbbira, a személyisége érvényesítésének jogellenes korlátozására hivatkozott. Ezzel szemben az alperes MKKP jogi képviselője úgy érvelt, hogy a keresetlevélből egyértelműen az tűnik ki, a város a becsülete megsértését kifogásolja, mégsem a becsületsértésre vonatkozó törvényi passzusra hivatkozik. Az önkormányzat ügyvédje úgy fogalmazott, azért nem erre építették a keresetet, mert a címerkifigurázás „nem a város becsületébe gázol”.

„Hát mibe gázol?” – próbálta tisztázni a jogsértés mibenlétét Bene Lajos bíró, de Szentendre jogi képviselője továbbra is ahhoz ragaszkodott, hogy nincs itt semmiféle gázolás, csak a személyiségi jogok általában vett megsértése.

Hogy miért így érvelt, arra az ítélet világított rá. Rövid szünet után a törvényszék elutasította az önkormányzat keresetét. Az indoklás mindenekelőtt hangsúlyozta:

a bíróság nem arról döntött, hogy az efféle címerátrajzolás helyes-e – ennek eldöntése a bíró szerint a társadalom feladata.

Az ítélet mindössze arról szól – mondta Bene Lajos –, hogy ebben a kérdésben megilleti-e az önkormányzatot bírósági jogvédelem. A bíró álláspontja szerint nem.

Kifejtette, a polgári jog nem a címernek, pláne nem a benne szereplő báránynak biztosítja a jogot, hogy tiszteletben tartsák, hanem azoknak a személyeknek, akiknek az adott címer, logó vagy embléma a személyiségük részévé válik. Ilyen személy lehet akár jogi személy – például egy város önkormányzata vagy egy sportegyesület – is. Csakhogy a címer kifigurázása a becsülethez való jogot sérti, a becsület pedig az ember veleszületett méltóságának része. Ilyen joga tehát csak természetes személynek, embernek lehet – magyarázta Bene.

Hozzátette, ha lenne az önkormányzatnak becsülethez való joga, akkor is – mint közszereplőnek – tűrnie kellene, hogy egy politikai párt felhasználja a címerét tevékenysége során, mert

egy demokráciában a véleményszabadság a közügyek terén a lehető legszélesebb.