Globális alvási krízist él át a világ

Ha folyton keveset alszik, az annyira megterhelő, mintha dohányozna, vagy inna. Az óraátállítás is árt.

Ha valaki rendszeresen hét óránál kevesebbet alszik, akkor olyan kockázatnak teszi ki magát, mintha rendszeresen dohányozna, vagy alkoholista lenne. A modern társadalmak saját természetes ritmusa figyelmen kívül hagyására kényszerítik az embert: arra sarkall bennünket, hogy sokáig legyünk fent, a biológiai óránk pedig arra, hogy korán keljünk. Ennek hosszú távon csak az alvásidő csökkenése lehet a következménye, még hosszabb távon pedig a betegségek. Elhízás, megnövekedett rákkockázat, cukorbetegség, emésztési zavar, depresszió is lehet abból, ha nem alszunk eleget. A depresszió egyébként a munkaképtelenné válás második leggyakoribb oka. Aki nem megfelelően alszik, a megfigyelések szerint éber óráiban is egyértelműen több időt tölt stresszben, mint a jól alvók. Sokan serkentőszerekkel és altatókkal kezelik a felborult egyensúly tüneteit, ez azonban nem segít. A váltott műszakban dolgozók különösen nagy kockázatnak vannak kitéve.

Európai átlagban az emberek 29,2 százaléka nem alszik megfelelően, ebben a súlyos betegek és az enyhébb alvászavarok is benne vannak. Magyarországon ez az arány 31,3 százalék. Az óraátállítás pedig sokat ront a helyzeten, időt lop el az egyébként sem megfelelően alvó társadalomtól – egyebek között ez derült ki az alvás világnapja alkalmából rendezett budapesti konferencián, ahol orvosok, pszichológusok és más szakértők beszéltek az alvás fontosságáról és a legújabb eredményekről.

A legutóbbi orvosi Nobel-díj óta a cirkadián ritmus tartja lázban a közvéleményt. Purebl György, a Semmelweis Egyetem magatartástudományi intézetének igazgatóhelyettese szerint ez az orvosi Nobel-díj azért is volt különleges, mert a kutatók nem is emberekkel foglalkoztak, és az eredményeikből nem származik semmilyen konkrét „világjobbító” diagnosztikai vagy terápiás következmény. Jeffrey C. Hall a muslincák párválasztási szokásait tanulmányozta, amikor rájött, hogy azok a muslincák sikertelenek a párválasztásban, amelyeknek a cirkadián ritmusa nem volt megfelelő. Ez Purebl szerint részben annak a felismerésnek szólt, hogy a természetes, biológiai ritmusunk sokkal fontosabb, mint a mesterséges, a társadalom által kialakított ritmus.

Az óraátállítás káros hatásairól Bódizs Róbert, a magatartástudományi intézet kutatási igazgató-helyettese, alváskutató beszélt. Magyarországon az elmúlt időszakban politikai témává is vált az óraátállítás eltörlése. A Jobbik tűzte ki ezt a célt, a parlament Fidesz-többségű gazdasági bizottsága azonban nem támogatta a benyújtott javaslatot. A konferencián szakmai szempontból közelítették meg a kérdést. Bódizs Róbert külföldi kutatási eredményekkel támasztotta alá azt a véleményét, hogy ellopott idő, és az egészségre káros az óraátállítás, amelyet Oroszországban nemrég töröltek el. Az első átállás rosszul sikerült, mert a nyári időszámítást választották, ám ennek negatív következményei lettek, megemelkedett a reggeli órákban történt balesetek száma, ezért 2014-ben inkább a téli időszámításra álltak át. Amerikai kutatásokat is idézett, amelyek szerint az óraátállítást követően mindig nőtt a balesetek száma, sőt, egy másik kutatás szerint kimutatható, hogy a bírák szigorúbb ítéleteket hoztak az átállítás után.

Mindez arra mutat, hogy könnyebben hozunk rossz döntéseket, miután elveszítettünk egy órányi alvásidőt. A kutató anakronisztikus dolognak tartja az óraátállítást, amit ideje lenne felszámolni, hiszen a téli-nyári időszámítás ötlete az 1973-as olajválság idején fogant, a célja az energiaspórolás volt, azonban az olajválság rég elmúlt, mi pedig „benne maradtunk” az egészségre káros időszámítás-váltások rendszerében. Érdekes adat, hogy éppen az óraátállítás hónapjaiban, márciusban és októberben tudnak a legkevésbé pihenni a magyarok. Ez a Fusion Vital életmódtanácsadó cég vizsgálataiból derült ki. 15 ezer éjszakát vizsgáltak úgy, hogy folyamatosan mérték a pácienseik pulzusát, ami az alvás mennyiségéről és minőségéről is árulkodott, vagyis arról, mennyire sikerült kipihenniük magukat az éjszakák során. Ősszel és tavasszal, óraátállítás környékén volt ez az érték a legrosszabb, a legjobb pedig nyár közepén, júliusban.