Ha valaki rendszeresen hét óránál kevesebbet alszik, akkor olyan kockázatnak teszi ki magát, mintha rendszeresen dohányozna, vagy alkoholista lenne. A modern társadalmak saját természetes ritmusa figyelmen kívül hagyására kényszerítik az embert: arra sarkall bennünket, hogy sokáig legyünk fent, a biológiai óránk pedig arra, hogy korán keljünk. Ennek hosszú távon csak az alvásidő csökkenése lehet a következménye, még hosszabb távon pedig a betegségek. Elhízás, megnövekedett rákkockázat, cukorbetegség, emésztési zavar, depresszió is lehet abból, ha nem alszunk eleget. A depresszió egyébként a munkaképtelenné válás második leggyakoribb oka. Aki nem megfelelően alszik, a megfigyelések szerint éber óráiban is egyértelműen több időt tölt stresszben, mint a jól alvók. Sokan serkentőszerekkel és altatókkal kezelik a felborult egyensúly tüneteit, ez azonban nem segít. A váltott műszakban dolgozók különösen nagy kockázatnak vannak kitéve.
Európai átlagban az emberek 29,2 százaléka nem alszik megfelelően, ebben a súlyos betegek és az enyhébb alvászavarok is benne vannak. Magyarországon ez az arány 31,3 százalék. Az óraátállítás pedig sokat ront a helyzeten, időt lop el az egyébként sem megfelelően alvó társadalomtól – egyebek között ez derült ki az alvás világnapja alkalmából rendezett budapesti konferencián, ahol orvosok, pszichológusok és más szakértők beszéltek az alvás fontosságáról és a legújabb eredményekről.
A legutóbbi orvosi Nobel-díj óta a cirkadián ritmus tartja lázban a közvéleményt. Purebl György, a Semmelweis Egyetem magatartástudományi intézetének igazgatóhelyettese szerint ez az orvosi Nobel-díj azért is volt különleges, mert a kutatók nem is emberekkel foglalkoztak, és az eredményeikből nem származik semmilyen konkrét „világjobbító” diagnosztikai vagy terápiás következmény. Jeffrey C. Hall a muslincák párválasztási szokásait tanulmányozta, amikor rájött, hogy azok a muslincák sikertelenek a párválasztásban, amelyeknek a cirkadián ritmusa nem volt megfelelő. Ez Purebl szerint részben annak a felismerésnek szólt, hogy a természetes, biológiai ritmusunk sokkal fontosabb, mint a mesterséges, a társadalom által kialakított ritmus.
Az óraátállítás káros hatásairól Bódizs Róbert, a magatartástudományi intézet kutatási igazgató-helyettese, alváskutató beszélt. Magyarországon az elmúlt időszakban politikai témává is vált az óraátállítás eltörlése. A Jobbik tűzte ki ezt a célt, a parlament Fidesz-többségű gazdasági bizottsága azonban nem támogatta a benyújtott javaslatot. A konferencián szakmai szempontból közelítették meg a kérdést. Bódizs Róbert külföldi kutatási eredményekkel támasztotta alá azt a véleményét, hogy ellopott idő, és az egészségre káros az óraátállítás, amelyet Oroszországban nemrég töröltek el. Az első átállás rosszul sikerült, mert a nyári időszámítást választották, ám ennek negatív következményei lettek, megemelkedett a reggeli órákban történt balesetek száma, ezért 2014-ben inkább a téli időszámításra álltak át. Amerikai kutatásokat is idézett, amelyek szerint az óraátállítást követően mindig nőtt a balesetek száma, sőt, egy másik kutatás szerint kimutatható, hogy a bírák szigorúbb ítéleteket hoztak az átállítás után.
Mindez arra mutat, hogy könnyebben hozunk rossz döntéseket, miután elveszítettünk egy órányi alvásidőt. A kutató anakronisztikus dolognak tartja az óraátállítást, amit ideje lenne felszámolni, hiszen a téli-nyári időszámítás ötlete az 1973-as olajválság idején fogant, a célja az energiaspórolás volt, azonban az olajválság rég elmúlt, mi pedig „benne maradtunk” az egészségre káros időszámítás-váltások rendszerében. Érdekes adat, hogy éppen az óraátállítás hónapjaiban, márciusban és októberben tudnak a legkevésbé pihenni a magyarok. Ez a Fusion Vital életmódtanácsadó cég vizsgálataiból derült ki. 15 ezer éjszakát vizsgáltak úgy, hogy folyamatosan mérték a pácienseik pulzusát, ami az alvás mennyiségéről és minőségéről is árulkodott, vagyis arról, mennyire sikerült kipihenniük magukat az éjszakák során. Ősszel és tavasszal, óraátállítás környékén volt ez az érték a legrosszabb, a legjobb pedig nyár közepén, júliusban.
