Az óraátállítás káros hatásairól Bódizs Róbert, a magatartástudományi intézet kutatási igazgató-helyettese, alváskutató beszélt. Magyarországon az elmúlt időszakban politikai témává is vált az óraátállítás eltörlése. A Jobbik tűzte ki ezt a célt, a parlament Fidesz-többségű gazdasági bizottsága azonban nem támogatta a benyújtott javaslatot. A konferencián szakmai szempontból közelítették meg a kérdést. Bódizs Róbert külföldi kutatási eredményekkel támasztotta alá azt a véleményét, hogy ellopott idő, és az egészségre káros az óraátállítás, amelyet Oroszországban nemrég töröltek el. Az első átállás rosszul sikerült, mert a nyári időszámítást választották, ám ennek negatív következményei lettek, megemelkedett a reggeli órákban történt balesetek száma, ezért 2014-ben inkább a téli időszámításra álltak át. Amerikai kutatásokat is idézett, amelyek szerint az óraátállítást követően mindig nőtt a balesetek száma, sőt, egy másik kutatás szerint kimutatható, hogy a bírák szigorúbb ítéleteket hoztak az átállítás után.
Mindez arra mutat, hogy könnyebben hozunk rossz döntéseket, miután elveszítettünk egy órányi alvásidőt. A kutató anakronisztikus dolognak tartja az óraátállítást, amit ideje lenne felszámolni, hiszen a téli-nyári időszámítás ötlete az 1973-as olajválság idején fogant, a célja az energiaspórolás volt, azonban az olajválság rég elmúlt, mi pedig „benne maradtunk” az egészségre káros időszámítás-váltások rendszerében. Érdekes adat, hogy éppen az óraátállítás hónapjaiban, márciusban és októberben tudnak a legkevésbé pihenni a magyarok. Ez a Fusion Vital életmódtanácsadó cég vizsgálataiból derült ki. 15 ezer éjszakát vizsgáltak úgy, hogy folyamatosan mérték a pácienseik pulzusát, ami az alvás mennyiségéről és minőségéről is árulkodott, vagyis arról, mennyire sikerült kipihenniük magukat az éjszakák során. Ősszel és tavasszal, óraátállítás környékén volt ez az érték a legrosszabb, a legjobb pedig nyár közepén, júliusban.
