Még mindig kérdéses, mikor kerül a kötelező és ingyenes oltások közé a bárányhimlő elleni védőoltás, az azonban már biztos, hogy megszületett az erről szóló kormánydöntés – ez Lázár János csütörtöki tájékoztatóján derült ki. Bárányhimlőből évi 45-50 ezer eset van, egy százalékuk kórházi kezelést igényel.
– Nincs felesleges oltás, érdemes beadatni gyermekeinknek az ajánlott oltásokat is – figyelmeztetett sajtótájékoztatóján a Magyar Gyermekorvosok Társasága. A szakemberek szerint a környező országokban látható, hogy ha csökken az átoltottság, újra felütik a fejüket az elfelejtett betegségek. Magyarországon a kötelező oltások közül eddig egyet szüntettek meg, a feketehimlő elleni oltást még a nyolcvanas években. Most a TBC és a gennyes agyhártyagyulladás kórokozója ellen védelmet adó BCG-oltás kivezetéséről folynak egyeztetések, de ez érzékeny kérdés. Mészner Zsófia gyermekinfektológus professzor, védőoltási szaktanácsadó elmondása szerint a szegények betegségének tartott TBC előfordulásában négyszeres-ötszörös különbségek lehetnek attól függően, hol járunk az országban, vagy a fővároson belül: a VIII. kerületben ötször annyi eset fordul elő, mint a II. kerületben.
A Magyar Gyermekorvosok Társasága a kanyaró európai terjedése miatt hívta össze a sajtótájékoztatót a budapesti Bethesda Gyermekkórházba. Ukrajnában az oltóanyag is hiányzik, Magyarország sietett a szomszédos ország segítségére. Budapesten nemrég egy 14 hónapos kislányt kezeltek kanyaró miatt.
– Ukrajnában kanyaró-halálozások vannak, sok ezer védőoltásra volna szükség, pánikhangulat uralkodik. A védőoltások ellenzői nem látják ezt az eredményt és a veszélyt, amit a védőoltási rendszer megkérdőjelezése okoz – mondta Velkey György, a szervezet elnöke. Példaként azt hozta fel, hogy
az ő kezei között is haltak meg gyermekek a haemophilus influenzae következtében (ez egy olyan baktérium, amely agyhártyagyulladást és gégefedő-porcgyulladást okozhat), amely kórokozót a védőoltásnak köszönhetően már szinte nem is ismerik.
Póta György, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke a sokak gyerekkorát megkeserítő fülfelszúrásokról beszélt: a pneumococcus (amely tüdőgyulladást, agyhártyagyulladást, középfültő-gyulladást, esetleg halált is okozhat) elleni oltás bevezetése óta havonta átlagban egy ilyen eset van, korábban akár napi negyven-ötven is lehetett vezető gégészorvosok szerint.
A mindennapokban a gyermekorvosoknak kell meggyőzni a szülőket arról, hogy az oltásokkal kapcsolatos kételyeknek nincs szakmai alapja. De a nem kötelező oltások esetén különösen nagy a szerepük. – Azokon a területeken magas az átoltottság, ahol jó a házi gyermekorvosi rendszer – hívta fel a figyelmet Póta György.
A legtöbben elfogadják azokat a védőoltásokat is, amelyek nem kötelezőek, de ingyenesek. Ilyen például a meningococcus-C elleni védőoltás. – Az oltóanyag fogyásából arra következtetünk, hogy közel annyian élnek vele, mintha kötelező lenne. A HPV elleni immunizáció is térítésmentes, 70-75 százalékos az átoltottság – mondta el Mészner Zsófia.
A meningococcus B-törzse elleni oltóanyag viszont már 30 ezer forint. – Ezek súlyos fertőzések, de ritkák. Az volna a jó, hogy ha valaki szeretné beadatni, annak nem az anyagi helyzetén múlna. Jó példa, hogy egyes önkormányzatok a 18 éven aluliaknak minden ajánlott védőoltást térítenek, ha a szülő kéri – mondta Mészner Zsófia.
A szakemberek egyetértettek abban: jelzés lenne a lakosság felé, ha legalább részben támogatottak lennének a költségesebb oltások. – Tapasztalatból tudom, hogy ha egy oltóanyag kevesebbe kerül, kimutathatóan megnő a beadási hajlandóság – erősítette meg Póta György is.
