Késve, negyed 3 körül kezdődött meg Lázár János kancelláriaminiszter és Kovács Zoltán kormányszóvivő szokásos csütörtöki sajtótájékoztatója. A Miniszterelnökség tárcavezetője elsőként elnézést kért a csúszásért, de – mint mondta – Miskolcon jártak, Kriza Ákos polgármesternél. Ezután a meglátogatott városról, Borsod-Abaúj-Zemplén megye székhelyéről beszélt: többek között kiemelte, hogy fontos eredmény volt a városban a közbiztonság javulása, ma 8000 helyett 5000 bűncselekmény van Miskolcon.
Hódmezővásárhely. Mint várható volt, szó esett a vásárhelyi időközi polgármester-választásról – ismeretes, az ellenzéki pártok által támogatott Márki-Zay Péter a szavazatok majdnem 57,5 százalékát szerezte meg, míg Hegedűs Zoltán (Fidesz) 41,63 százalékot kapott.
Lázár János megköszönte a vásárhelyieknek, hogy elmentek szavazni – a magas részvétel szerinte azt mutatja, hogy Hódmezővásárhelyen „erős és működőképes demokrácia van”. Gratulált Márki-Zay Péternek, és nyomatékolta: készen állnak a városépítő munkában történő részvételre. „A versengés ideje véget ért, most az együttműködés ideje következett el” – szögezte le.
Választás 2018. Megítélése szerint április 8-án az lesz a kérdés, meg tudjuk-e védeni Magyarországot a bevándorlástól. „Vagy Soros György emberei alakítanak kormányt Magyarországon, vagy Orbán Viktor” – fogalmazott.
OLAF-jelentés. Váratlanul Harangozó Tamás (MSZP) jelent meg a sajtótájékoztatón, és az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) két levelét adta át Lázár Jánosnak. Ezekben Kalocsa és Szolnok közvilágítási programjáról van szó, a szocialista politikus szerint erről kellene beszélnie a miniszternek – aki bár marasztalta, Harangozó Tamás végül távozott.
Kovács Zoltán kormányszóvivő úgy véli, Harangozó Tamás talán azért nem várta meg a választ, mert kellemetlen lett volna neki – szerinte lehetne vizsgálni, hogyan viselkedtek Harangozóék a pályázatok kiírása idején.
Lázár János még hosszan sorolta a kormány döntéseit, majd visszatért a dokumentumokra: kijelentette, hogy a szocialisták kormánya találta ki a közvilágítási programot, és az új technológia bevezetésével szerinte csökkent a költségszint. Az OLAF a vizsgálat anyagát megküldte a magyar kormánynak és a Legfőbb Ügyészségnek; utóbbi a szükséges intézkedéseket megtette. Lázár János hozzátette: az Európai Bizottság Magyarország vonatkozásában nem zárta le a vizsgálatot, és egyelőre semmiben nem marasztalta el hazánkat – a testület kérdezni fog, amire válaszolni fogunk.
A tárcavezető kijelentette: Hódmezővásárhelyen azért sem vizelt az utcán, mert – a közvilágítás miatt – túl világos volt hozzá. Kérdésre válaszolva arról is beszélt, levelet ír az OLAF igazgatójának, mert szerinte hitelességi problémát vet föl, hogy az OLAF képviseletében Magyarországot magyar állampolgárok vizsgálták. Hangsúlyozta, ő a gyakorlatot támadja: szerinte ne legyenek a vizsgált tagállamok állampolgárai a vizsgálók.
„Lehettem volna erőteljesebb, de nem akartam bunkó lenni, nem az volt a cél. De szerintem szükség volt arra, hogy végre valaki odamenjen hozzá, és kérdéseket tegyen fel az ügyről. Az írásbeli kérdésekre soha semmilyen érdemi választ nem kapunk, csak mocskolódást” – ezt már a HVG.hu-nak mondta el váratlan feltűnésével kapcsolatban Harangozó Tamás. Hozzátette: délután 4-kor már Tapolcán tart sajtótájékoztatót, utána pedig fórumot, ezért muszáj volt indulnia, de azt gondolja, Lázár János amúgy sem neki kell hogy válaszoljon, hanem a népnek.
ENSZ-javaslat. Tárgyalás alatt áll az ENSZ menekültügyi egyezménye, amelyet a magyar kormány úgy értelmez, hogy eltörölnék a határokat, és szabaddá tennék a migrációt. Ezzel kapcsolatban Lázár János közölte: a magyar kormány szerint az ország számára kárt jelent, ha a migrációt támogató politika folytatódik. Fontos alapjognak tekintjük, hogy mindenki maga döntheti el, ki léphet be az adott országba – mondta a miniszter. Arról is beszélt, hogy a kormány olyan levelet juttat el az ENSZ-hez, amiben – fenntartásaik mellett – jelzik, hogy kötelező erejű dokumentumot nem támogatnak. A javaslat visszavonását, megváltoztatását, átírását követelik.
Ezenkívül a mai napon a kormány az Alkotmánybírósághoz fordul, arra vár választ: lemondhat-e a nemzetközi jogban az államiság tartópilléreiről, azok képviseletéről. Négy kérdésben kérik az alaptörvény értelmezését a testülettől, hogy tudják, a menekültüggyel kapcsolatban mekkora a mozgástér, jóváhagyhatja-e például a kabinet, hogy embereket telepítsenek az országba – mondta a miniszter.
Arra a kérdésre, hogy a Soros-ellenes kampányt lecserélik-e ENSZ-ellenes kampányra, a miniszter azt mondta: minden kérdésben tájékoztatni fogják a lakosságot.
„Migráns-szótár”. Lázár János arról beszélt, hogy Soros György magyar származású amerikai üzletember, filantróp a Magyarország határához érkezett bevándorlókat tanítja egy szöveggel – állítólag ezt a menedékkérők a magyar határon kapják meg, hogy megtudják, mit kell mondani kérelmük elfogadása érdekében.
Ungvári gyújtogatás. Keddre virradóra egy ismeretlen a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Ungvár központjában található székházának egyik ablakpárkányán robbanószerkezetet helyezett el, amely az illető távozása után nem sokkal működésbe lépett. A miniszter közölte: a székházat a magyar kormány fogja helyreállítani. Leszögezte, a kabinet nem hagyhatja, hogy akár egyetlen magyart is megfélemlítsenek Kárpátalján. Hozzátette: a kormányt aggodalommal tölti el, hogy egy hónapon belül ez már a második olyan súlyos atrocitás volt, amelyet magyarok sérelmére követnek el Kárpátalján.
Extrém hideg. A kormány elvárása, hogy egyetlenegy ember sem fagyhat meg, mindenkinek segíteni kell – a hatóságokat arra kérik, hogy nyújtsanak segítséget. Április 30-áig meghosszabbították a kilakoltatási moratóriumot. A miniszter azt mondta, hogy a hajléktalanszállók kihasználtsága 90 százalékos, és eredetileg nem hajléktalanszállóként funkcionáló intézményeket is megnyitottak.
A Magyar Szociális Fórum csütörtökön lesújtó adatot közölt: az elmúlt négy napban, vasárnaptól szerdáig huszonegyen haltak meg az extrém hideg miatt Magyarországon.
Lázár János későbbre ígért információt azzal kapcsolatban, hogy a kormány adatai szerint hányan haltak meg kihűlés miatt. A miniszter szerint a kormányt csak közvetett felelősség terheli ez ügyben, mivel az ellátórendszer biztosít fűtött szállásokat.
Szeviép-ügy. Lázár János azt mondta, hogy a kormány 200 ezer euró értékig, vagyis mintegy 62 millió forintig teljes kártérítést nyújt a Szerkezet- és Vízépítő Zrt. (Szeviép) károsultjainak. A felszámolt szegedi építőipari cég pénzüket vesztett ügyfeleinek márciusban kell jelentkezniük a megyei kormányhivatalnál, és várhatóan április végéig megkapják a kártérítési összeget.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentette, hogy a Dél-Alföldön jégkármegelőző rendszert állítanak fel. Arról is döntöttek, hogy beoltják a keleti és az északkeleti határnál dolgozó egészségügyi dolgozókat kanyaró ellen. (Tavaly egy romániai beteg hozta át a fertőzést a makói kórházba. Az Európa több országában tomboló kanyarójárvány miatt – és mivel hazánkban is előfordultak megbetegedések – a határ menti megyékben dolgozó egészségügyi dolgozóknak még tavaly tették kötelezővé a kanyaró elleni immunstátus-felmérést, majd ezt kiterjesztették az egész országra.) A bárányhimlő elleni oltás kötelező lesz.
Kérdésre válaszolva a margitszigeti teniszpálya megépítésével kapcsolatban Lázár János közölte: a sziget tervezett beépítését nem támogatják, és akár azt is vállalják, hogy a 2019-re tervezett verseny emiatt nem valósul meg. Áder János köztársasági elnök egyébként csütörtökön küldte vissza megfontolásra azt a törvényt, amit a létesítmény megépítése érdekében fogadott el múlt héten a parlament.
