Így történhetett a súlyos ferihegyi baleset

Tömegpánikot okozott a Malév GH ősrégi vontatójának utastérbe jutó füstje. Súlyos sérültje van az evakuálásnak.

Súlyos, életveszélyes sérültje is van annak a péntek hajnali ferihegyi incidensnek, amelynek érintettje a Travel Service légitársaság és a repülőgépek földi kiszolgálását végző Malév Ground Handling (MGH) Zrt. Lapunk információi szerint a Malév GH matuzsálemi korú vontató járművéből származó füst az éppen vontatott repülőgép már bekapcsolt hajtóművein – pontosabban az azon keresztül működő földi szellőztetőrendszeren – át pillanatok alatt az utastérbe jutott, ahol pánik alakult ki, emiatt pedig evakuálni kellett a gépet. A fedélzet kiürítése a hátsó ajtókon keresztül, felfújható gumicsúszdákon történt meg. Úgy tudjuk, sajnálatos módon az egyik utas szerencsétlenül járt és kiesett a csúszdából, őt azonnal kórházba szállították. Információink szerint a sérült egy 39 éves nő, nyílt koponyatörést szenvedett, állapota válságos.

Információinkat megerősítette Farkas Attila, a Travel Service ügyvezető igazgatója. Mint kifejtette, a vontatójárművet közvetlenül a repülőgép mozgatását megelőzően indították be. A hidegindításkor pedig – régi, elavult dízelüzemű eszközről lévén szó – óriási füst keletkezett. Ez a füst került a fedélzetre, aminek hatására pánik tört ki az utasok körében. Azaz nem a repülőgép meghibásodása miatt, hanem külső tényezők hatására vált szükségessé a gép kiürítése. Mint Farkas Attila fogalmazott, az utasok élete nem forgott veszélyben. Elismerte ugyanakkor, hogy a gép kiürítése során történt személyi sérülés.

A Budapestről Tel-Avivba tartó utasok megpróbáltatásai egyébiránt nem péntek hajnalban, hanem már csütörtök este elkezdődtek. Eredetileg ugyanis nem a Travel Service – pontosabban a cég által üzemeltetett Smartwings légitársaság – gépére váltottak jegyet, hanem az izraeli Israir 6H716-os számú járatára. Az Israir repülőgépe azonban meghibásodott, cseregépet pedig a Smartwings biztosított, sok órányi várakozás után. Fontos információ, hogy a földi kiszolgálást ilyen esetben nem a repülőgépet biztosító légitársaság szerződött partnere végzi, hanem az a vállalkozás, amellyel a járatot eredetileg üzemeltető légitársaság leszerződött. Így történhetett, hogy a Smartwings gépét nem a szerződéses partnere, a Celebi, hanem a Malév GH szolgálta ki.   

Az ügy részleteit érintően egyéb információ is érkezett lapunkhoz. Ezek szerint a vontatóból felszálló füst nem a kipufogóból, hanem a motortérből csapott fel; egyik forrásunk szerint a jármű hidraulika-rendszerének egyik vezetéke törött el, amelyből olaj folyt a forró – tehát nem hideg, hanem előzetesen már bemelegített – motorra. Ezt a verziót támasztja alá, hogy a repülőtéri protokoll szerint a vontatójárművet közvetlenül a gép mozgatását megelőzően szabad beindítani. Úgy tudjuk, az ügy részleteit feltáró vizsgálat már elindult, ennek során megvizsgálják azt is, hogy a repülőtéren szolgálatot teljesítő jármű átesett-e a szükséges műszaki ellenőrzéseken és azokon rendben találtak-e mindent. 

Egy másik, neve elhallgatását kérő szakértő a kiürítés lebonyolításának összetettségére hívta fel figyelmünket. Mint fogalmazott, a repülőgép személyzetének az adott géptípusra vonatkozóan ismernie kell az evakuálási protokollt, ám fontos tudni azt is, hogy ezek szigorú, de nem minden esetre alkalmazható alapelvek. „Optimális” esetben a kapitány adja ki a kiürítésre vonatkozó parancsot, ám benne van a pakliban, hogy az utaskísérőknek saját hatáskörükben kell meghozniuk a döntést, ha például a gép pilótafülkéje és vége között nincs lehetőség kommunikációra, miközben a fedélzeten kritikussá válik a helyzet, mondjuk tömegpánik miatt. Éppen ezért nagyon alapos vizsgálatot igényel, hogy kiderüljön, a súlyos sérülés összefüggésbe hozható-e a személyzet döntésével. – A repülőgép vészkiürítése eleve igen veszélyes, általában van néhány kéz- és lábtörés – jegyezte meg forrásunk. 

Megkerestük a Liszt Ferenc nemzetközi repülőteret üzemeltető Budapest Airportot is, ahol a konkrét esetet illetően nem tudtak részletekkel szolgálni. Annyit ugyanakkor megtudtunk, hogy az eset példátlannak számít. 

Telefonon és szöveges üzenetben is kerestük a Malév GH vezérigazgatóját, Herczog Pétert, azonban nem sikerült elérni. A társaság más sajtóorgánumnak sem adott tájékoztatást, és sajtóközleményt sem adott ki az üggyel összefüggésben. Mint arról lapunk többször is beszámolt, a Malév GH az anyacég Malév 2012. februári csődje óta súlyos anyagi nehézségekkel küzd, a társaság működésének újjászervezését, illetve az eszközállomány megújítását hat éve halogatja az állam. A társaság a legutóbbi mérlegadatok alapján mínusz 471 millió forintos üzemi eredménnyel és 513 milliós veszteséggel zárta a 2016. üzleti évet. Akkor összesen 1,6 milliárd forintnyi követelés élt a Malév GH ellen, szemben a 2015-ös 1,1 milliárddal. A helyzetet rontja, hogy az Európai Unió tiltott állami támogatás miatt indított eljárást egy 260 millió forintos ügylet miatt, ez még nem zárult le. A Malév GH versenytársa, a magyar hátterű BudPort pedig felszámolást kezdeményezett a cég ellen, miután egy tranzakcióval hozzá került egy százmilliós nagyságrendű követelés. Úgy tudjuk, a felszámolás elrendeléséről még nem született bírósági döntés.