Az ügy részleteit érintően egyéb információ is érkezett lapunkhoz. Ezek szerint a vontatóból felszálló füst nem a kipufogóból, hanem a motortérből csapott fel; egyik forrásunk szerint a jármű hidraulika-rendszerének egyik vezetéke törött el, amelyből olaj folyt a forró – tehát nem hideg, hanem előzetesen már bemelegített – motorra. Ezt a verziót támasztja alá, hogy a repülőtéri protokoll szerint a vontatójárművet közvetlenül a gép mozgatását megelőzően szabad beindítani. Úgy tudjuk, az ügy részleteit feltáró vizsgálat már elindult, ennek során megvizsgálják azt is, hogy a repülőtéren szolgálatot teljesítő jármű átesett-e a szükséges műszaki ellenőrzéseken és azokon rendben találtak-e mindent.
Egy másik, neve elhallgatását kérő szakértő a kiürítés lebonyolításának összetettségére hívta fel figyelmünket. Mint fogalmazott, a repülőgép személyzetének az adott géptípusra vonatkozóan ismernie kell az evakuálási protokollt, ám fontos tudni azt is, hogy ezek szigorú, de nem minden esetre alkalmazható alapelvek. „Optimális” esetben a kapitány adja ki a kiürítésre vonatkozó parancsot, ám benne van a pakliban, hogy az utaskísérőknek saját hatáskörükben kell meghozniuk a döntést, ha például a gép pilótafülkéje és vége között nincs lehetőség kommunikációra, miközben a fedélzeten kritikussá válik a helyzet, mondjuk tömegpánik miatt. Éppen ezért nagyon alapos vizsgálatot igényel, hogy kiderüljön, a súlyos sérülés összefüggésbe hozható-e a személyzet döntésével. – A repülőgép vészkiürítése eleve igen veszélyes, általában van néhány kéz- és lábtörés – jegyezte meg forrásunk.
Megkerestük a Liszt Ferenc nemzetközi repülőteret üzemeltető Budapest Airportot is, ahol a konkrét esetet illetően nem tudtak részletekkel szolgálni. Annyit ugyanakkor megtudtunk, hogy az eset példátlannak számít.
Telefonon és szöveges üzenetben is kerestük a Malév GH vezérigazgatóját, Herczog Pétert, azonban nem sikerült elérni. A társaság más sajtóorgánumnak sem adott tájékoztatást, és sajtóközleményt sem adott ki az üggyel összefüggésben. Mint arról lapunk többször is beszámolt, a Malév GH az anyacég Malév 2012. februári csődje óta súlyos anyagi nehézségekkel küzd, a társaság működésének újjászervezését, illetve az eszközállomány megújítását hat éve halogatja az állam. A társaság a legutóbbi mérlegadatok alapján mínusz 471 millió forintos üzemi eredménnyel és 513 milliós veszteséggel zárta a 2016. üzleti évet. Akkor összesen 1,6 milliárd forintnyi követelés élt a Malév GH ellen, szemben a 2015-ös 1,1 milliárddal. A helyzetet rontja, hogy az Európai Unió tiltott állami támogatás miatt indított eljárást egy 260 millió forintos ügylet miatt, ez még nem zárult le. A Malév GH versenytársa, a magyar hátterű BudPort pedig felszámolást kezdeményezett a cég ellen, miután egy tranzakcióval hozzá került egy százmilliós nagyságrendű követelés. Úgy tudjuk, a felszámolás elrendeléséről még nem született bírósági döntés.
