A törvényes határidők betartásával nem tudja beváltani tavalyi ígéreteit a kormány – hogy 2019-ben már egy modernizált alaptanterv szerint fog kezdődni a tanév. A kormány a két évvel ezelőtti oktatási tüntetések nyomásának engedve vállalta, hogy felülvizsgálja a sokak által poroszosnak, elavult tananyaggal terheltnek tartott rendszert. Azonban mivel az Országgyűlés nyárig nem tárgyal érdemi kérdéseket, illetve a kormány is korlátozottan ülésezik, a még készülő új Nemzeti alaptanterv (NAT) júniusi elfogadására gyakorlatilag nincs esély. A tervezet elkészítését egyébként egy elismert akadémikusra, Csépe Valériára bízták. Hiller István korábbi oktatási miniszter úgy véli, a késés oka lehet, hogy a kormány és Csépe Valéria csapata között az oktatásügy területén „koncepcionális különbségek” vannak.
Szerinte a Csépe-féle tervek olyan modern oktatás felé mutatnak, amely az alapkészségek és a tanulási képesség fejlesztésére törekszik, ezzel szemben a kormány a poroszos, konzervatív oktatás modelljét erőltette. Az MSZP szakpolitikusa szerint a kormány érdeke, hogy a választások előtt ne derüljön ki, az eltelt nyolc év oktatáspolitikája zsákutca volt, és most teljes reformra szorul, ezért tudatosan lassítja a folyamatot, még ha mást ígért is a diákoknak és a tanároknak.
– A törvényes határidővel már tavaly késésben volt a kormány, ugyanis ötévente kötelező felülvizsgálni az alaptantervet – mondta kérdésünkre Dúró Dóra, a Jobbik oktatáspolitikusa. Elmondta, hogy Csépe Valéria kimondottan jövőbe mutató, a diákok alapkészségeit fejlesztő oktatási koncepciót ismertetett, ám szerinte kérdéses, hogy a kormány politikai akaratának megfelelő lesz-e a NAT.
A pedagógusszakmai szervezetek sem látnak esélyt arra, hogy az új NAT szerint kezdődjön a 2019/2020-as tanév. Oktatási kérdésekben ugyanis legalább egy évvel – bizonyos kérdésekben két évvel – a változtatás életbelépése előtt el kell fogadni a jogszabályokat, a törvényes határidőt pedig a nyári jogalkotási szünet kezdete jelenti. – Ennek ellenére – ha marad a kormány – nem lehetetlen a gyerekeken való kísérletezés – fejezte ki aggodalmát lapunknak Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke. Emlékeztetőül felelevenítette, hogy a kormány az állami tankönyvek bevezetéséről, a köznevelési törvény módosításáról is kapkodva döntött, aminek a gyerekek és a tanárok voltak az elszenvedői. A Civil Közoktatási Platform hozzánk eljuttatott levelében arról írt, azért sem tartható a NAT bevezetése, mert az új tankönyveket legkésőbb 2019 februárjáig kellene elkészíteni, és a tanév előtt ki kell dolgozni a részletes kerettanterveket is.
– A 2019-es változtatás várható elmaradása miatt azt javasoljuk a jövőbeli kormánynak, hogy a keletkezett időt használja fel a NAT minél szélesebb körű szakmai és társadalmi egyeztetésére – mondta a Magyar Nemzetnek Gyetvai Viktor, a diáktüntetéseket szervező Független Diákparlament képviselője. Kérdésünkre válaszolva hozzátette, hogy az általuk követelt tizenkét ponton továbbra sem változtatnak, az független az alaptanterv kérdésétől, március 15-én folytatják demonstrációjukat.
Csépe Valéria csaknem száz szakértővel látott hozzá a munkához még tavaly nyáron. A szakmacsoport tevékenységéről utoljára decemberben a parlament kulturális bizottságában adott hírt. Számos olyan új oktatási irányelvet ismertetett, amely szakmai berkekben is reménykeltő volt. Az akadémikus ugyanakkor nem tudatta, konkrétan mikor kerülhet a kormány elé a kidolgozott javaslatuk.
A Csépe Valéria és a kabinet közötti ellentétről korábban több meg nem erősített információt is kaptunk. Ezzel összefüggésben Mendrey László is arról beszélt a Magyar Nemzetnek, hogy információi szerint szakmai nézetei miatt Csépe Valéria is „kegyvesztett” lett a kormánynál.
