Alighanem a közelgő április 8-i választás is szerepet játszott az évek óta bűzölgő királyszentistváni hulladéklerakó bezárásáról szóló váratlan döntésben. Erre utal többek között, hogy olyan gyorsan történt minden, hogy még a tulajdonosi jogokat gyakorló Észak-balatoni Hulladékgazdálkodási Nonprofit (ÉBH) Kft. vezetői is meglepődtek. Márpedig az elhatározásról Czaun János, a társulás elnöke – egyébként a veszprémi közgyűlés fideszes képviselője – sem tudott. A Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. (NHKV) ugyanis március 23-án küldte el a bezárásról szóló levelét, miközben három nappal korábban Farkas László, a társulás projektvezetője a hárommilliárd forintos, 90 százalékban uniós támogatású depónia (lerakó) fejlesztésének részleteit ismertette a balatonfűzfői képviselőkkel. Weingartner Balázs, az NHKV elnök-vezérigazgatója levelének címzettjei között a polgármesterek mellett kizárólag fideszes politikusok voltak: az egyik Kontrát Károly belügyminisztériumi államtitkár, Veszprém megye 1-es válaszkerületének fideszes jelöltje, illetve a 2-es körzetben induló fideszes jelölt, Ovádi Péter. Szépséghiba, hogy a vezérigazgató nem írt semmit arról, mikor vagy milyen ütemben zárják be a lerakót. A döntést különben azzal indokolta, hogy ugyan több vizsgálatot folytattak, a hulladékkezelési folyamatot is átalakították, ezek azonban nem hozták meg a várt eredményeket. A technológia jellege és a telephely fekvése miatt a bűz időről időre visszatért.
Az NHKV a döntéssel a társulást és a depóniát működtető Észak-balatoni Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft.-t is kínos helyzetbe hozta. Eddig ugyanis foggal-körömmel ragaszkodtak ahhoz: a lerakón minden szabályosan történik, és a bűz nem onnan származik. Annak dacára is, hogy 2016-ban a Fejér Megyei Kormányhivatal „kétséget kizáróan” megállapította: a bűz forrása az ÉBH Kft. királyszentistváni telephelye. Amikor októberben a kft. akkori ügyvezetőjét, Sarkady Attilát ezzel szembesítettük, azzal védekezett: a megállapítás nem jogerős, és szerinte a helyiek sem ugyanúgy írják le a szagot – egyesek szerint savanyú kukaszaghoz, mások szerint csirkeürülékhez hasonló. Közben éppen az üzemeltető hozzáállása miatt bíztak meg a bűztől szenvedő települések önkormányzatai szakértőt azzal, hogy kiderítse, honnan jön a szag.
Az anyag elkészült ugyan, és Latorczai János szerint a szakértő precíz, pontos anyagot készített, a forrás megállapítása pedig nagyjából megtörtént, ám széfbe zárták. A szakértő ezt a fűzfői testületi ülésen azzal magyarázta, hogy az anyag nem teljes, minden évszakban szükség van a mérésekre, így a bíróság előtt is bizonyító erejű lesz. A helyiek azt gyanítják, hogy politikai nyomásra nem ismerhetik meg a tartalmát. Latorczai ugyanis a KDNP veszprémi elnöke. Felvetésünkre kijelentette: a szakmai szempontokat nem előzhetik meg a politikai nézetei. Arra a kérdésünkre, hogy segíti-e Kontrát vagy Ovádi kampányát, nemmel felelt.
Czaun János, a társulás elnöke egyébként állította: a bezárás szerinte nem politikai döntés, inkább annak bizonyítéka, hogy meghallották a lakosság kérését. A döntés következményeiről azonban ő is csak annyit tud, amennyi a Kontrát Károly által is megosztott levélben olvasható. Szerinte arról dönthetnek egyik napról a másikra, hogy másik lerakóba irányítják a megye 158 településének szemetét. A telepen zajló hulladékkezelés leállítása, vagy hogy mi lesz a már ott elhelyezett szeméttel, viszont nem ilyen döntés. Továbbá az is kérdéses, melyik hazai lerakó tudja fogadni az évi 100 ezer tonnányi hulladékot. Ugyanakkor a 2010-ben átadott – nyolcmilliárd forintból, főként uniós támogatásból épülő – depónia bezárásnak nem akadálya a fenntartási kötelezettség, mivel az tavaly lejárt. Az NHKV lapzártáig nem válaszolt a kérdéseinkre.
