Karácsony Gergely vasárnap árnyékkormányának tagjaival és szakértőkkel tárgyalt egy antikorrupciós ügyészség felállításának lehetőségéről. Az MSZP–Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje a budapesti találkozót követően tartott sajtótájékoztatón elmondta, korábban ismertetett tíz miniszterelnök-jelölti vállalása közül az első volt a közpénzből szerzett „fideszes magánvagyon” jogállami úton történő visszaszerzése a tiszta közélet megteremtése érdekében.
Az MSZP–Párbeszéd ennek érdekében létrehozna egy antikorrupciós ügyészséget, illetve támogatná az európai antikorrupciós ügyészséghez csatlakozást – emelte ki, majd hozzátette, olyan antikorrupciós szabályokra van szükség, amelyek mindenkor garanciát jelentenek a korrupcióval szemben.
Karácsony Gergely elmondta, tanácsadó testületének tagját, Kaltenbach Jenő volt kisebbségi ombudsmant kérte fel az antikorrupciós ügyészségről szóló javaslat részleteinek kidolgozására, kormányra kerülésük esetén pedig őt is javasolná az intézmény élére. Kaltenbach Jenő kifejtette, becslések szerint a korrupció miatt évente 500 milliárd forint kár éri az államot, ami időarányosan az uniós támogatások felének felel meg. „Így nem mehetnek tovább a dolgok” – jelentette ki, felhívva a figyelmet arra is, hogy a korrupció miatt a magyarok többsége elvesztette a bizalmat a politikában. Erre utal az a felmérés is, amely szerint Európában Magyarországon a legalacsonyabb azok aránya, a megkérdezettek mindössze 23 százaléka, akik értelmét látják fellépni a korrupcióval szemben – írja az MTI.
Kiemelte, ez is azt mutatja, hogy nagy szükség lenne egy olyan antikorrupciós ügyészségre, amely valóban függetlenül működik. Kaltenbach Jenő példaként említette, hogy szisztematikusan átvilágítanák az elmúlt nyolc év közbeszerzéseit, azok árazását pedig objektív szakértőkkel vizsgáltatnák meg.
Harangozó Tamás, az MSZP parlamenti képviselője elmondta, kormányra kerülésük esetén szigorítanák a vagyonosodási vizsgálatokat és a vagyonnyilatkozati rendszert, továbbá felülvizsgálnák az állami földek bérbeadásáról szóló döntéseket, és megsemmisítenék a trafiktörvényt, lehetővé téve a dohánytermékek újbóli versenyalapú értékesítését. A szocialista politikus megerősítette, bevezetnének egy olyan „oligarchaadót is”, amely új, 75 százalékos terhet vetne ki a kizárólag állami, illetve uniós közbeszerzéseken szerzett tisztességtelen profitra, valamint a letelepedési kötvényeket forgalmazó cégekre. A politikus korábban úgy nyilatkozott, hogy az Elios-ügyhöz hasonló, közpénzekkel való visszaélések ellen hoznák létre az antikorrupciós ügyészséget, amely felett lenne egy civilekből és a tudományos akadémia jogászaiból álló kontroll.
Karácsony Gergely kérdésekre válaszolva elmondta, Romániában az antikorrupciós ügyészség ezer olyan jogerős ítéletet hozott, amelyben politikusokat köteleztek összesen 300 milliárd forint értékű vagyonelkobzásra. Újabb kérdésekre reagálva hangsúlyozta, a választók azt várják el az ellenzéki pártoktól, hogy minél több körzetben legyen világos, ki az esélyes jelölt. „Nem rajtunk múlik a megállapodás” – jelentette ki, és komoly előrelépésnek nevezte, hogy a nap folyamán egy tárgyalóasztalhoz ülnek az LMP-vel. Az MSZP–Párbeszéd kormányfőjelöltje reményét fejezte ki, hogy ezen a találkozón elindul egy olyan folyamat, amelynek végén létrejön egy, a mostaninál szélesebb együttműködés. Ehhez szerinte az kell, hogy az LMP is belássa, az együttműködés kialakítása érdekében nem várhatnak további pártok csatlakozására.
A politikus további kérdésekre műbalhénak nevezte a Jerusalem Post német cégek útján történő magyar befolyásolási kísérletről szóló cikkét. Szerinte a legnagyobb multinacionális cégek a magyar kormánynál kilobbizták, hogy szinte ne is kelljen társasági adót fizetniük, ezért kormányra kerülése esetén olyan intézkedéseket hozna, amelyek alapján ezeknek a vállalkozásoknak a mostaninál sokkal több adót kell fizetniük.
Arra a felvetésre, hogy a kormánypártok bírálták, amiért találkozott a kötelező kvótákat támogató Christian Kern volt osztrák kancellárral, Karácsony Gergely azt mondta: nem Ausztriának kell megmondania, hogy Magyarország mit gondoljon kvótaügyben, és Magyarországnak sem kell megmondania, Ausztria mit gondoljon.
