Kétmilliárd forint odaítéléséről döntött a kormány, a pénzt a veresegyházi katolikus gimnázium új épületének építésére küldték – derül ki a március 2-án megjelent Magyar Közlönyből.
Az összeg jelentős, de csak egy tétel az egyházaknak idén juttatott támogatások sorában. Összesítettük, hogy információink szerint az elmúlt két hónapban mennyi pénz, milyen értékű és jellegű támogatás jutott az egyházi szervezeteknek – a lista teljességre törekszik, ugyanakkor kimaradhattak belőle általunk nem ismert elemek. Mint kiderült, az év elejétől a kormány 8,96 milliárd forintot utalt át vagy különített el egyházi fejlesztési célokra, és adott át állami ingatlanokat egyházi felhasználásra.
2,2 milliárd forintot fordítanak a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium és a Szent Margit Gimnázium tornatermeinek, sportcsarnokainak fejlesztésére
2 milliárd jut a már említett veresegyházi gimnáziumra
1,5 milliárd forintot kapott renoválásra a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium
1,4 milliárdból alakítják katolikus gimnáziummá a tatabányai egykori bányakórházat; az épület 3 éve egyházi tulajdonba került
Az egyházi fenntartású Gál Ferenc Főiskola kapta meg a Szent István Egyetem (SZIE) Agrár- és Gazdaságtudományi Kar békéscsabai telephelyű gazdasági kampuszát.
708 milliós forrást ígért be Rétvári Bence államtitkár a váci Szent Ferenc-templom és a környékbeli egyházi épületek renoválására
Két tételben összesen 500 milliós forrást különítettek el a Torontói Első Magyar Református Egyház számára
Hódmezővásárhelyen a Magyarkurír.hu szerint 400 millió forint jut egy új katolikus templom építésére, ahogy ezt a Fidesz mellett kampányoló plébános bejelentette
200 millió forintot küldtek a székelyudvarhelyi református templom rendbehozatalára
58 millió forinttal támogatja a kormány az újpalotai református templom megépítését.
Mindez persze csak töredéke annak a hatalmas – 118, illetve 80 milliárdos keretnek, amit a kormány tavalyelőtt és tavaly egyházi támogatás címén különített el magyarországi és határon túli szervezeteknek.
A kormányzati támogatás több szempontból is kérdéses: az alaptörvény kimondja, hogy az egyház és a vallási közösségek elkülönülten működnek, igaz, többszöri módosítás után azt is tartalmazza, hogy bizonyos célok érdekében összefoghatnak.
Az együttműködés fogalmát azonban nem fedi, ha az állam fokozatosan egyházi kézbe szervezi ki az oktatás feladatát – miközben a KLIK által fenntartott iskolák napi működési zavarokkal küzdenek. Mint a Magyar Nemzet tavaly októberben, hosszas pereskedés révén megtudta, 2013 tavasza óta csaknem 140 kérelmet adtak be az egyházak azért, hogy átvehessék egy-egy állami iskola fenntartását – a kérelmek mintegy háromnegyedét pedig elfogadták a helyi közösségek és a KLIK-et fenntartó humán tárca is.
Az adatokból az is kivehető, hogy azzal párhuzamosan nőtt meg az egyházi kérelmek száma, hogy kiderült: a 2013-ban létrehozott Klebelsberg Intézményfenntartó Központ rendszere működésképtelen és súlyosan forráshiányos, ami miatt országszerte másról sem lehetett hallani, mint hogy nincsen elég kréta és WC-papír az intézményekben.
A helyzetet jól mutatja, hogy míg 2014-ben összesen csak kilenc iskolát vettek volna át az egyházak, ez a szám 2015-re már 39-re ugrott, a tavalyi évre pedig 45-re.
Hogy az iskolák fokozatos egyházi átvétele milyen eredménnyel, pozitív vagy negatív változásokkal jár majd, csak később tudhatjuk meg.
