Elsődleges szemponttá lépett elő a turizmusban a biztonság, az utazók a bédekkerek helyett világszerte az olyan országok kínálatát böngészik, amelyek a tipikus vendégvonzó attrakciókon túl a veszélytelen pihenés lehetőségét is biztosítják – írta a Magyar Idők, az anyagot pedig a távirati iroda is idézi.
A kormánylap pénteki száma szerint Magyarország előkelő helyen áll a biztonságos úti célok nemzetközi listáján, megelőzve több nyugat-európai államot. Ez kedvező képet fest a külföldi turisták szemében, és versenyelőnyt hoz a hazai turizmusnak, biztosítva több mint négyszázezer munkavállaló megélhetését az állam által is támogatott fejlesztésekkel bővülő piacon.
A Magyar Időknek Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója elmondta, 2015-ben a nyár végi magyarországi menekülthelyzet világosan éreztette hatását a turizmusban. Az októberben országos szinten mért 2,8 százalékos visszaesés pedig egyértelműen annak volt köszönhető, hogy a világot bejárták a Keleti pályaudvar előtt táborozó migránsokról készült képek. Emiatt a nyugat-európai vendégek egy része pedig úgy döntött, hogy nem utazik ide.
Az októberi visszaesést magyarázhatja a szezon vége is. A KSH összefoglalója szerint egyébként 2015-ben is kiugróan nőtt a hazai turizmus teljesítménye: a szálláshelyek 210 ezer szobát és 669 ezer férőhelyet biztosítottak a vendégek számára, 10,4 millió külföldi és belföldi vendég 7,9 százalékkal több éjszakát töltött itt el, mint 2014-ben, a külföldiek vendégéjszakáinak pedig több mint felét a fővárosban regisztrálták. Ott, ahol Guller szerint elrettentő látványt nyújtott a Keletinél táborozó menekültek tömege.
Beszédes adat, hogy magyarországinál jóval nagyobb migrációs gondokkal küzdő Olaszország az Eurostat szerint 2015-ben az unió második legnagyobb turisztikai célpontja volt, 193 millió ott töltött vendégéjszakával, míg a KSH ezen a téren a harmadik helyre sorolja az olaszokat.
Azt Guller maga is elismeri, hogy a magyar turizmus teljesítménye 2010 óta évről évre rekordokat dönt Magyarországon, 2017-ben pedig minden idők legjobb turisztikai éve volt. A kereskedelmi szálláshelyekre érkező vendégek száma alig maradt el a 12 milliótól, az általuk eltöltött vendégéjszakák száma pedig megközelítette a 30 milliót. Magyarország növekedése meghaladja az uniós átlagot, az előző évben a szállásdíj-bevételek 115 százalékkal voltak magasabbak a 2010-es eredményhez viszonyítva – fejtette ki.
Aláhúzta, az iparág jelentősen hozzájárul a gazdaság élénkítéséhez és a munkahelyteremtéshez, a közvetett hatásokkal együtt az ágazat a bruttó hazai termék (GDP) 10,3 százalékát adja. – A tavaly elfogadott Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia 2030-ban pedig nem kevesebbet vállaltunk, mint azt, hogy 16 százalékra emeljük a GDP-hez való hozzájárulás mértékét – nyilatkozta.
