Románia nemzetközi kötelezettségvállalására hivatkozva kérték Székelyföld autonómiáját szombaton Marosvásárhelyen a székely szabadság napja alkalmából tartott megemlékezés és tüntetés résztvevői.
A tüntetés petícióját, amelyet Románia kormányának és parlamentjének címeztek, de amelyet tájékoztatásképpen Klaus Iohannis államfőnek is elküldenek, Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke olvasta fel a székely vértanúk emlékműve előtt, és a tömeg közfelkiáltással fogadta el.
A dokumentum arra emlékeztet, hogy Románia az Európa Tanácshoz csatlakozásakor egyoldalú kötelezettséget vállalt a tanács 1201/1993. számú ajánlásának teljesítésére, amely ezáltal kötelező érvényűvé vált. A dokumentum 11. cikkelye pedig éppen az önálló közigazgatásról és a különleges státusról szól.
Amint a petícióban a szóban forgó cikkelyt idézték: „Azokban a körzetekben, ahol egy nemzeti kisebbséghez tartozó személyek többséget alkotnak, ezen személyeknek jogukban áll, hogy sajátos történelmi és területi helyzetüknek megfelelő és az állam nemzeti törvénykezésével összhangban álló helyi vagy autonóm közigazgatási szervekkel vagy különleges státussal rendelkezzenek.”
A petícióban megállapítják: az eltelt negyedszázad során Románia ezt a kötelezettségvállalását nem teljesítette, a párbeszédet hatóságai elutasították. Arra emlékeztettek, hogy a román parlament asztalán van a székelyföldi autonómia törvénytervezete, így senki előtt nem titok, hogy mit kíván a székely nép.
A petíció nyomatékosítja: Székelyföld területi autonómiája nem sérti Románia területi egységét és állami szuverenitását, nem sérti a Székelyföldön élő román és más nemzetiségű polgárok érdekeit, sem Románia alkotmányát. A dokumentum szerint az autonómia biztosítása Románia érdekeit is szolgálná.
A petíció elfogadásával a megmozdulás résztvevői követelték, hogy Székelyföld alkosson önálló, autonóm jogkörökkel bíró közigazgatási és fejlesztési régiót a Székely Nemzeti Tanács által kidolgozott és a parlament elé terjesztett jogszabálytervezet alapján. Kérték ugyanakkor, hogy a román kormány és parlament a közigazgatási átszervezés során tartsa tiszteletben a székelyföldi közösség akaratát és vállalt nemzetközi kötelezettségeit.
„Követeljük, hogy a parlamenti vitával párhuzamosan a kormány kezdjen párbeszédet Székelyföld státusáról a székely nép legitim képviselőivel, a Székely Nemzeti Tanáccsal és a székely önkormányzatokkal! Tiltakozzunk az ellen, hogy a jogállam intézményeit az itt élő, román állampolgárságú magyarok elnyomására, megfélemlítésére és üldözésére használják!” – áll a dokumentumban.
A petícióban leszögezték: teljes és tényleges szabadságot és egyenlőséget akarnak Székelyföld minden lakosának.
Szili Katalin miniszterelnöki megbízott, az Országgyűlés volt elnöke levélben üdvözölte a székely szabadság napja alkalmából Marosvásárhelyen rendezendő megemlékezést és felvonulást. A miniszterelnöki megbízott úgy fogalmazott: „Örvendetes, hogy amint 1848 márciusában egységes volt a nemzet, úgy a három erdélyi magyar párt január 8-án aláírt közös nyilatkozatával most is létrejött egyfajta erős egység, hiszen egyet akarunk: önigazgatást és szabadságot a székelységnek.”
Kiemelte: „A szabadság szó időről időre új értelmet nyer, a mi feladatunk pedig abban áll, hogy megpróbáljuk megérteni, megfejteni a mának szóló üzenetét. Számunkra ma a szabadság a területi, kulturális és személyi autonómiát, magyar anyanyelvünk egyenjogúságát, nemzeti jelképeink szabad használatát, önálló médiát és végül a társnemzeti elismerést jelenti.” Mint írta, a székely szabadság napi felvonulás Európának szóló üzenete az, hogy a székelyeknek ugyanolyan jogok járnak, mint Európa bármely nemzeti közösségének. Hozzátette: a székelység önigazgatásával, autonómiájával Romániát és ezzel Európát kívánja gazdagítani.
Szili Katalin úgy fogalmazott: „Hasonló üzenettel bír a nemzeti kisebbségvédelmi kezdeményezés, amely azt üzeni Brüsszelnek, hogy álljon ki a szülőföldjén boldogulni kívánó nemzeti közösségekért.”
