„Követeljük, hogy a parlamenti vitával párhuzamosan a kormány kezdjen párbeszédet Székelyföld státusáról a székely nép legitim képviselőivel, a Székely Nemzeti Tanáccsal és a székely önkormányzatokkal! Tiltakozzunk az ellen, hogy a jogállam intézményeit az itt élő, román állampolgárságú magyarok elnyomására, megfélemlítésére és üldözésére használják!” – áll a dokumentumban.
A petícióban leszögezték: teljes és tényleges szabadságot és egyenlőséget akarnak Székelyföld minden lakosának.
Szili Katalin miniszterelnöki megbízott, az Országgyűlés volt elnöke levélben üdvözölte a székely szabadság napja alkalmából Marosvásárhelyen rendezendő megemlékezést és felvonulást. A miniszterelnöki megbízott úgy fogalmazott: „Örvendetes, hogy amint 1848 márciusában egységes volt a nemzet, úgy a három erdélyi magyar párt január 8-án aláírt közös nyilatkozatával most is létrejött egyfajta erős egység, hiszen egyet akarunk: önigazgatást és szabadságot a székelységnek.”
Kiemelte: „A szabadság szó időről időre új értelmet nyer, a mi feladatunk pedig abban áll, hogy megpróbáljuk megérteni, megfejteni a mának szóló üzenetét. Számunkra ma a szabadság a területi, kulturális és személyi autonómiát, magyar anyanyelvünk egyenjogúságát, nemzeti jelképeink szabad használatát, önálló médiát és végül a társnemzeti elismerést jelenti.” Mint írta, a székely szabadság napi felvonulás Európának szóló üzenete az, hogy a székelyeknek ugyanolyan jogok járnak, mint Európa bármely nemzeti közösségének. Hozzátette: a székelység önigazgatásával, autonómiájával Romániát és ezzel Európát kívánja gazdagítani.
Szili Katalin úgy fogalmazott: „Hasonló üzenettel bír a nemzeti kisebbségvédelmi kezdeményezés, amely azt üzeni Brüsszelnek, hogy álljon ki a szülőföldjén boldogulni kívánó nemzeti közösségekért.”
