„A mai napig nem tudjuk, hogy amikor a katasztrófa megtörtént, akkor milyen magasságig volt engedélyezett a tároló feltöltése” – idézi fel a Hír TV Célpont című műsorában Léhmann György ügyvéd, aki több vörösiszap-károsultat is képvisel.
Az oknyomozó műsor annak járt utána, hogy miért nem vontak felelősségre egyetlen állami vagy hatósági embert sem a kolontári vörösiszap-tragédia óta eltelt nyolc évben. Noha a hivatalos jelentés arra is rámutat, hogy az állami felügyelet, illetve annak hiánya is hozzájárult a gátszakadáshoz.
Illés Zoltán akkori környezetvédelmi miniszternek groteszk magyarázata van a kérdésre. Szerinte az akkori környezetvédelmi hatóságnak nem is terjedt ki a jogköre arra, hogy a gátat ellenőrizze: csak a kommunális hulladék kezelését kérhette számon a cégeken.
Tíz nappal a kolontári vörösiszap-katasztrófa előtt ellenőrizték a Mal Zrt. működését a hatóságok, egy héttel a tragédia előtt pedig megújították az engedélyét a létesítménynek, amelyből aztán több százezer köbméternyi maró lúg zúdult Kolontárra és Devecserre. Tízen haltak meg, százötvenen szenvedtek súlyos sérülést, négyszáz család vesztette el az otthonát, továbbá elképesztő károk keletkeztek a természetben.
A katasztrófa előtt néhány nappal megtartott ellenőrzésen épp csak az nem tűnt fel a hivatali embereknek, hogy a vörösiszap-tározó falait jóval több veszélyes anyag feszíti, mint amennyi megengedett volt volt, miközben engedély nélkül megmagasították a létesítményt, gyengítve a teherbírását.
Szabó Imre, a szocialisták környezetvédelmi minisztere sem érzi magát felelősnek a történtek miatt, pedig lényegében az derült ki, hogy nem volt olyan hatóság, amely ellenőrizhette volna egymillió köbméternyi veszélyes hulladék tárolását.
A történet abszurditását mutatja, hogy hivatalosan a vörösiszap nem is számított veszélyes hulladéknak! Hogy miért? – a részletek a Célpont péntek esti riportjában 20 óra 30 perctől a Hír TV-n.
