Nem sért magyarsághoz kapcsolódó személyiségi jogot a Heineken vörös csillaga – mondta ki a Győri Törvényszék elsőfokú, nem jogerős ítélete.
A Kisalföld.hu beszámolója szerint a törvényszék első fokon elutasította a felperes kereseti kérelmét, amely arra irányult, hogy a sörgyártással foglalkozó gazdasági társaság megsértette a felperes magyarsághoz kapcsolódó személyiségi jogait azzal, hogy a termékein vörös csillagú márkajelet használ.
A felperes azzal érvelt, hogy az alperes az ötágú vörös csillag mint jelkép nagy nyilvánosság előtti használatával jogsérelmet okozott a kommunista diktatúra és az önkényuralmi rendszer elszenvedőinek, köztük a felperesnek is, ezért kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest a jogsértés abbahagyására, valamint az olyan promóciós termékek forgalomból kivonására, amelyek az emblémát feltüntették.
Az alperes azért kérte a kereset elutasítását, mert a sörgyártással foglalkozó társaság 1889 óta használja több országban a már védjegyeként szolgáló márkajelzést, és ha ez jogsérelmet okozott volna a magyar állampolgároknak, úgy minden bizonnyal az állam is fellépett volna a valójában a vizet, földet, levegőt, tüzet és mágikus erőt szimbolizáló, ötágú, piros színű csillag használata ellen.
A bíróság a kereseti kérelem elutasítását azzal indokolta, hogy eljárásjogi szempontból a régi polgári törvénykönyv szabályai alkalmazandók, amely pedig egyetlen személyiségi jogi tényállásban sem engedi meg a jogsértés megállapítását akkor, ha az nem kifejezetten a felperes személyét érinti. Ugyanakkor nemcsak formai szempontból, de érdemben is elutasította a keresetet a bíróság, mert bár köztudomású tény, hogy a vörös csillag az önkényuralmi rendszert jelképezi, azonban nem ez az egyetlen jelentése: vizsgálni kell a felhasználás célját is. A vörös csillag használata a sörösdobozokon nem hozható összefüggésbe az önkényuralmi jelképpel, ráadásul az alperes társaság régebben használja a csillagot a márkajelén, mint ahogy azt a kommunista rendszer „feltalálta volna” – írta közleményében a Győri Törvényszék.
Lapunk számos cikkben foglalkozott a lex Heinekenként elhíresült törvényjavaslattal, amely a sörgyártó cég ellehetetlenítésére irányult, de valójában a kormányhoz közel álló Igazi Csíki Sör helyzetbe hozásáról lehetett szó. A törvényjavaslat hátterében valójában a romániai Heineken és a székelyföldi cég között évek óta húzódó vita állt, a multinacionális vállalat úgy vélte, megsértették a névhasználati jogát a Ciuc sörre vonatkozóan. Tavaly március végén aztán „megadta magát a Heineken”: megegyeztek abban, hogy a Ciuc és a Csíki Sör márkanevek egymás mellett békében meg fognak férni a piacon.
