A 4-es metró korrupciógyanús beruházásában sem saját személyes felelősségét, sem Demszky Gábor korábbi SZDSZ-es főpolgármester érintettségét nem ismerte el Medgyessy Péter. A volt szocialista miniszterelnököt kedden a parlament gazdasági bizottsága hallgatta meg a Csalás Elleni Európai Hivatal (OLAF) jelentésével kapcsolatban.
A brüsszeli testület ugyanis a 406 milliárd forintos uniós támogatású beruházásnál 167 milliárd forintos szabálytalanságot, visszaélést tárt fel. Ezek alapján Magyarországgal akár 59 milliárd forintot is visszafizettethet az Európai Bizottság. Medgyessy Péter szerint azonban az OLAF az ő szerepét illetően téved, mint ahogy az uniós testület más beruházásoknál is torzított.
Elmondta, ő sem miniszterelnökként nem foglalkozott a 4-es metró ügyével, sem azt követően. Azt állította, amikor a szerződéseket kötötték, korábbi tanácsadó cége nem állt a tulajdonában, és annak tisztségviselője sem volt. A bizottsági ülés után lapunk kérdésére kijelentette,
ő semmiféle tanácsot nem adott a metrókocsikat szállító francia Alstomnak, és semmi köze nem volt a főváros számára súlyosan hátrányos, 65 milliárd forintos szerződéshez. – Elképzelni sem tudom, hogy Demszky Gábornak bármi köze lehetett volna az esetleges korrupcióhoz – szögezte le a volt kormányfő.
Medgyessy Péter arra a bizottsági ülésen feltett kérdésre, hogy 2004-es lemondatása utáni nyilatkozatában mit értett az alatt, hogy „az SZDSZ tele van korrupciós ügyekkel”, azt válaszolta, „azt csak felzaklatott idegállapotomban mondtam”. Leszögezte: semmiféle korrupcióra nem emlékszik.
Medgyessy Péter a metróbotránnyal kapcsolatban még azt is hozzáfűzte, hogy a tisztánlátás szükségességét ugyanúgy támogatja, ahogyan pénzügyminiszterként már a Horn-kormány idején az egész beruházást.
Azonban megjegyezte, ha történt bármilyen korrupció, annak feltárása az ügyészség dolga, ezért nem is nagyon bonyolódott bele, hogy tanácsadó cége, az AssistConsult Kft. pontosan miért is kapott 180 millió forintos sikerdíjat az Alstom-szerződés megkötése után. Azzal zárta rövidre a kormánypárti kérdést, hogy ugyan nem vett részt a projektben, de azt tudja, hogy nem volt befolyásuk a döntésre, inkább a nyertes pályázat elkészítésével foglalatoskodtak.
A volt kormányfő így azt sem volt hajlandó elmondani, hogy a cégénél, volt és jelenlegi munkatársainál zajlik-e büntetőeljárás.
Az OLAF-jelentés adataiból ugyanakkor kiderült, Medgyessy nem mondott igazat arról, hogy nem volt érintett a metróügyben: az általa vezetett kormány 2002 tavasza és 2004 szeptembere között többször is foglalkozott a beruházással. A kabinet 2003. május 28-i ülésén határozott arról: a magyar állam részt vesz a metróépítésben, míg az Országgyűlés egy hónappal később el is fogadta az „első metrótörvényt”, amelynek alapján pontosan 153,9 milliárd forintos támogatást szavaztak meg Budapestnek. Ennek alapján pedig a 4-es metró „projektfinanszírozási szerződését” 2004. január 19-én kötötték meg a főváros, a BKV és a Magyar Államkincstár között. Tehát Medgyessy Péternek mindenről pontos információi lehettek.
Az Alstom-beszerzés ügyében egyébként a Tarlós István kormánypárti főpolgármester által 2011 januárjában tett feljelentés alapján az idén április 3-i határidővel nyomoz a Központi Nyomozó Főügyészség. Az OLAF-jelentés alapján a 4-es metró szerződéseit pedig Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter csaknem két hónappal ezelőtt tett feljelentésére indított büntetőeljárást a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda folytatja április 23-i határidővel.
Bár a bizottsági meghallgatás elején Medgyessy azt állította, hogy segíteni akar, Bánki Erik (Fidesz–KDNP) bizottsági elnök szerint ismét nem tudtak meg semmit a 4-es metró súlyos korrupciós ügyéről.
Az ellenzéki pártok bizottsági tagjai közül Volner János (Jobbik) azt feszegette, hogy miért erőltették korábban a 4-es metró beruházását, amikor a tények azt mutatják, ugyanazon a vonalon a buszok is gyorsabbak a metrónál, s ha ma nem terelnék ráhordó járatokkal a vonalra az utasokat, az Alstom-szerelvények konganának az ürességtől. Erre a volt miniszterelnök „szakmai magyarázata” az volt, hogy a metró legalább nem szennyezi a környezetet, mint a buszok.
Szakács László (MSZP) ismét azt javasolta, hogy az uniós fejlesztések sorából ne ragadják ki a 4-es metró ügyét, hanem az összes, szám szerint 28 OLAF-jelentést vizsgálják meg. Szerinte egyébként a parlament gazdasági bizottságának jelenlegi tevékenysége nem más, mint a következő évek választásainak „kampánynyitója”. A szocialista felszólalást egyébként a fideszes Hollik István felháborítónak nevezte, mert mint mondta, éppen az MSZP–SZDSZ-es kormányok idején tűnt el 167 milliárd forint.
Az LMP-s Schmuck Erzsébet egy parlamenti vizsgálóbizottság létrehozását és a felelősök megnevezését szorgalmazta. Szerinte egyértelmű, hogy a 4-es metrónál és más uniós beruházásoknál kimutatható a „politikával való összefonódás”. Kijelentette: ma sincs szigorú ellenőrzése az EU-s pénzek felhasználásának. Az LMP a jövőben minden szabálytalan pénzfelhasználásra és csalásra fényt derítene. Csárdi Antal, az ökopárt fővárosi képviselője a parlamenti bizottsági ülés után kifogásolta azt is, hogy a 4-es metró ügyében a városházán létrehozott „korrupciót vizsgáló munkacsoport” a legnagyobb titokban tevékenykedik, a képviselők sem meghívót nem kapnak, sem tájékoztatást.
A testület a legközelebbi ülésén az OLAF-jelentéssel kapcsolatban a BKV egykori vezetőit hallgatná meg.
