Európai szabadulás a diktatúrák jelképeitől

A XX. század totalitárius rendszerei­nek és diktatúráinak szimbólumait nem csupán Magyarországon, hanem számos európai államban igyekeztek a történelem szemétdombjára hajítani.

A man holds a sledgehammer as he smashes a statue of Soviet state founder Vladimir Lenin, which was toppled by protesters, during a rally organized by supporters of EU integration in Kiev, December 8, 2013. Crowds toppled a statue of Soviet state founder Vladimir Lenin in the Ukrainian capital and attacked it with hammers on Sunday in the latest mass protests against President Viktor Yanukovich and his plans for closer ties with Russia. REUTERS/Gleb Garanich (UKRAINE - Tags: POLITICS CIVIL UNREST) - LR1E9C81B3VPC Fotó: Gleb Garanich

A XX. század totalitárius rendszerei­nek és diktatúráinak szimbólumait nem csupán Magyarországon, hanem számos európai államban igyekeztek a történelem szemétdombjára hajítani a rendszerváltás utáni kormányok. Közvetlen szomszédságunkban például Ukrajna látott neki a kommunista jelképek eltüntetéséhez, ezt azonban nem a Szovjetuniótól való függetlensége után, hanem az elmúlt években tette meg, amikor Oroszország elfoglalta a Krím félszigetet, s beavatkozott a kelet-ukrajnai konfliktusba.

Ukrajnában 2017-re az összes Lenin-szobrot ledöntötték – kivéve a nem Kijev ellenőrzése alatt álló keleti területeket –, de az oroszellenes kampány részeként utcákat és városokat is átneveztek. A kárpátaljai Kalini település Lenin utcája például John Lennon utca lett, a kelet-ukrajnai Dnyipropetrovszk városa pedig Dnyipro. A korábbi változat ugyanis Hrihorij Petrovszkij szovjet politikai vezetőre utalt, a Sztálin által elrendelt s az ukrajnai nagy éhínséghez vezető, kötelező gabonabegyűjtések egyik fő szervezőjére.

Ukrajnában 2017-re az összes Lenin-szobrot ledöntötték
Fotó: Reuters

Lengyelországban a 2015 végén hatalomra került, a Putyin Oroszországával szemben határozottan ellenséges nemzeti-konzervatív kormány kezdett hozzá az utcanévtáblák lecseréléséhez a kommunista korszak maradványainak felszámolása érdekében. Megszűnt például a varsói Népi Hadsereg fasor, amelyet a 2010-ben meghalt egykori lengyel államfő után Lech Kaczynski fasornak kereszteltek.

– Elfogadhatatlan, hogy még léteznek utcák, amelyeket bűnözőkről neveztek el – nyilatkozta 2016-ban Michal Dworczyk, a kormánypárt politikusa. Spanyolországban a Franco-korszak emlékét igyekezett eltörölni 2007-ben az akkori szocialista Zapatero-kormány, az erről szóló rendelkezésnek azonban a jobboldali vezetésű városok – így sokáig Madrid is – ellenálltak.

A főváros azonban két évvel ezelőtt megváltoztatta a diktatúrából fennmaradt utcaneveket, így lett a Millán Astray és a García de la Herrán tábornokokról elnevezett közterületekből Justa Freire utca – egy pedagógusnő után –, illetve – a megbékélés szimbólumaként – Együttműködés utcája. Mivel a jelenlegi madridi kormány is szocialista, tavaly elrendelte Francisco Franco földi maradványainak exhumálását az Elesettek völgyében található bazilikából, mert a kabinet szeretné elkerülni, hogy a katedrális zarándokhellyé váljon a francoizmus dicsőítői számára.