Zárt ajtók mögött kezdődik hétfőn 10 órától a Gyurcsány-kormány volt titkosszolgálati vezetőinek megvesztegetési pere a Kaposvári Törvényszék Vadócz Attila hadbíró vezette katonai tanácsa előtt. Előkészítő ülést tart a hadbíró, ami az új büntetőeljárásról szóló törvény szerint kötelező, és többek között azt hivatott szolgálni, hogy ne kerülhessen törvénysértő vád a bíróság elé. A hadbíró az előkészítő ülés után tűzi ki a tárgyalási napokat.
A minősített, tehát titkos ügyről sajtóhírek szerint annyi tudható, hogy a botrányos Egymásért, Egy-másért Alapítványhoz kapcsolódik, ahhoz az alapítványhoz, ami ugyancsak sajtóhírek szerint fénykorában a szocialista–liberális kormányok titkosszolgálati kifizetőhelye is volt. A vesztegetési ügy öt éve még a Fővárosi Törvényszék katonai tanácsán indult, hogy aztán 2015. április 8-án elölről kezdődjön a Kaposvári Törvényszék katonai tanácsán, ahol újabb két év múlva, 2017. október 19-én meg is született az elmarasztaló elsőfokú ítélet.
A kiváló titkosszolgálati kapcsolatairól is ismert Jakubinyi Róbertet négy év szabadságvesztésre ítélték Galambos Lajos, a Gyurcsány-kormány polgári elhárításának volt főigazgatója és Gyarmati György, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) volt osztályvezetője megvesztegetése miatt. Galambost ezért, valamint államtitoksértésért ötéves szabadságvesztéssel, továbbá 150 millió forint vagyonelkobzással sújtották, Gyarmati vesztegetésért három évet kapott, és 100 millió forint vagyonelkobzásra ítélték. Egyes források szerint tanúvallomások szólnak arról, hogy Jakubinyi 150, illetve 100 millió forinttal vesztegette meg Galambost és Gyarmatit, hogy cserébe elsimítsák az ügyeit. Gyarmati egyébként tényleges elhárítóként volt tagja a botrányos alapítvány kuratóriumának, ahova Galambos a leváltása után szintén bekerült.

Jakubinyi Róbertet már a nyolcvanas években elítélték egy, a titkosszolgálatokhoz is kötődő betörőbanda orgazdájaként. Ez a banda volt a kriminalisták szerint a magyarországi szervezett bűnözés melegágya, a társaságot a Presztízs fedőnevű akcióban számolták fel. A tagok közül sokan – mint például az Energol Rt. volt vezetői – felbukkantak a kilencvenes években az olajbűnözésben. A titkosszolgálati összeköttetések a rendszerváltást követően is működtek.