Magyarország válaszol a migrációs válságra

Áthidalhatatlan szakadék tátong a migrációt ellenző és azt támogató erők között, miközben a diskurzust még mindig a liberális panelek uralják — erről beszéltek nemzetközi és magyar kutatók, politikusok a Várkert Bazárban. A háromnapos konferencián mintegy hatvan előadás lesz hallható, Magyarország ezzel a migrációkutató közösség központjává válhat.

Buzna Viktor
2019. 03. 23. 7:05
null
Gulyás Gergely a megnyitón. Korunk legnagyobb kihívására kell minél előbb megoldást találni a nemzetközi ellenszélben Fotó: Teknős Miklós
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Magyarország diktálná a migrációkutatáson belül zajló diskurzust, legalábbis ez a célja a tegnap Budapesten elkezdődött nemzetközi konferenciának. A Mathias Corvinus Collegium (MCC) által a Várkert Bazárban szervezett háromnapos esemény nyitónapján tapasztaltak alapján ez sikerülhet is a migrációval szemben kritikus kutatóközösségnek – ha eddig ez nem történt volna meg –, Budapest biztosan felkerült a térképre.

A háromnapos eseményen több mint húsz országból mintegy hatvan előadó osztja meg véleményét a globalizáció árnyékjelenségéről, Orbán Viktor miniszterelnök mellett Nicolas Sarkozy volt francia elnök, Václav Klaus korábbi cseh államfő és Alexander Downer volt ausztrál külügyminiszter is beszédet mond.

Az eseményt Lánczi András, a Corvinus Egyetem rektora, illetve az MCC kuratóriumának elnöke, valamint Gulyás Gergely, a Miniszterelnökség vezetője nyitotta meg. Beszédében Lánczi elsősorban a migrációt támogató erőkhöz szólt. – A tömegek évszázadában nem csak tömegdemokrácia, tömeges migráció is van – mondta a Corvinus rektora, hozzátéve: azok, akiknek meggyőződésük, hogy a migráció és az integráció sikeres, egy irreális világban élnek.

Lánczi András szerint a migrációt illetően két, egymással ellentétes pólus alakult ki, vannak a jelenséget támogató és az azt elutasító erők. – Az egyik szerint természetes és jó a migráció az európai társadalmaknak – mondta Lánczi András, miközben egy másik vélemény szerint a tömeges migráció elemi fenyegetést jelent az európai civilizációnak.

Gulyás Gergely a megnyitón. Korunk legnagyobb kihívására kell minél előbb megoldást találni a nemzetközi ellenszélben
Fotó: Teknős Miklós

– Megmaradni csak méltányossággal, türelemmel és arányérzékkel lehet – idézte nyitóbeszédében Márai Sándor írót Gulyás Gergely.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint Európának ezt az intelmet szem előtt kellene tartania, ezzel szemben azonban az euró­pai döntéshozók felelőtlenek, figyelmen kívül hagyják a múlt jó tapasztalatait. – A nemzetközi porond egyes szereplői kétségbe vonják az emberek és a nemzetek jogát, hogy maguk dönthessenek a saját sorsukat évtizedekre vagy akár évszázadokra meghatározó kérdésekben – mondta a tárcavezető.

– A tömegmigráció haszonélvezője a filantróp pénzember, aki szívesen ad kölcsönt az általa támogatott és alapvető emberi jogként feltüntetni próbált migráció kezelésére, továbbá az alvilág, amely a modern kori emberkereskedelem szervezője, valamint a politikai osztály baloldala, amely menekültstátuson és állampolgárságon keresztül remél új szavazókat a tőlük elforduló korábbi támogatóik helyett – tette hozzá. Hangsúlyozta, különösen fontos az igazságot újra és újra megismételni egy olyan világban, ahol azt a politikai korrektség fojtogatja.

A migrációt támogatók aránytalanul nagy médiatúlsúlya több kutató beszédében is előjött. James Allen, az ausztrál Queensland Egyetem jogászprofesszora szerint a jelenséget még mindig túlfűtött vita kíséri, s tapasztalatai szerint a legtöbb országban továbbra sem sikerült megdönteni a multikulturalizmus kliséit. – A globalizáció továbbra is jó, míg a nemzetállam rossz. A bevándorlók (azok is, akik törvényt szegtek) mind jók, míg a bevándorlást ellenzők rosszak – mondta James Allen, hozzátéve, hogy a diskurzus egyik legfontosabb eleme a jogtudatosság hiánya. – Mintha a jelenséget szabályozó törvények soha nem is léteztek volna – mondta a Queensland Egyetem professzora.

Éric Zemmour, a francia Le Figaro jobboldali napilap publicistája szerint ezt használja fel az iszlám, az újságíró a jelenségben a Kelet és a Nyugat viadalát látja. – Az iszlám ügyesen felhasználja a nyugat-európai liberális kultúrát, hogy a kontinensre hozzon egy olyan vallást, amely nem tartja tiszteletben az egyént – fogalmazott. Pedig a migráció természete változik, erről a brit Douglas Murray beszélt előadásában.

Ő arra hívta fel a figyelmet, hogy a migrációt támogató erők már túlnőttek a nyugati világ politikai eliten belül zajló diskurzuson. – A jövőben a migráció kérdésében az információtechnológiai cégeknek fontos szerepük lesz – mondta Murray. A brit értelmiségi évek óta hadakozik a Facebookkal, miután a közösségi oldal törölte egyes, a tömegmigrációt elutasító posztjait. Most a cenzúra egy újabb esetére hívta fel a figyelmet.

A közösségi támogatást (crowdfunding) szolgáltató oldal, a Patreon a napokban letiltott egy kanadai youtubert, Lauren Southert. A migrációt elutasító mozgalmár letiltását egy brit liberális szervezet, a Hope not hate kezdeményezte a Patreonnál, s az oldal fenntartói teljesítették a kérést. Douglas Murray szerint ez fontos jelenség, hiszen rávilágít arra, milyen erős lobbitevékenység zajlik a háttérben.

Fotó: Teknős Miklós

Előadásában Kovács Zoltán, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára egy „ördögi kommunikációs kampányról” beszélt. Példaként megmutatta azt a 2015-ös fényképet, amely Bicskén készült egy, a síneken fekvő bevándorlócsaládról, és amely azt sugallta, hogy a magyar rendőrség embertelenül bánik az illegális bevándorlókkal. – A probléma az, hogy a migráció értelmezésekor ezek a képek befolyásolják az embereket – mutatott rá, s hozzátette: a 2015 óta történt terrorcselekmények is bebizonyították, hogy a migráció korunk legnagyobb kihívása, ennek ellenére még mindig félreértésekkel kell megküzdeni.

Az esemény első napján a migrációt támogató erők ugyanakkor nem kaptak teret. Ezért Szalai Zoltánt, az MCC ügyvezető igazgatóját kérdeztük, aki elmondta: a hétvége során különböző gondolkodású emberek beszélnek majd, igaz, nem a szélsőségek összeütköztetése volt a cél. – Azt szeretnénk elérni, hogy a migrációt szakmai, tudományos alapon ítéljük meg, ez vezethet el a jelenség megoldásához – fejtette ki az MCC ügyvezető igazgatója.

Hozzátette, az előadók kiválasztásában ezért két szempontot vettek alapul. Egyrészt, hogy a nemzetközi porondon ki nyújtott kiemelt teljesítményt a migrációkutatásban, másrészt, hogy a megszólalók szakmai szempontból minél szélesebb réteget képviseljenek. Szalai Zoltán elárulta, a háromnapos konferencia célja, hogy Magyarországot jobban megismertessék a nemzetközi tudományos elittel, illetve, hogy Magyarország a jövőben is egyre jobban meghatározza a migrációról szóló nemzetközi diskurzust.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.