A miniszter szólt arról is, ha valaki bármilyen okból kiesne az oktatásból, ne hagyhassa el végzettség nélkül az iskolarendszert. Vagyis a lemorzsolódás csökkentése érdekében, úgynevezett műhelyiskolában részszakképzettséget tud szerezni, és ezzel a munkaerőpiacon valamilyen szinten már tudja magát pozícionálni – fogalmazott Palkovics László.
Kiemelte, hogy a szakképzés átalakítása a gazdaság szereplőivel közösen történik. Ezért hozták létre a Szakképzési Innovációs Tanácsot és az Ágazati Készségtanácsot is. Így minden olyan igény és vélemény megjelenik a munka során, amely abban segít, hogy a képzési rendszert pozitív irányba lehessen alakítani – jelentette ki a miniszter.
A diákoknak versenyképes végzettséget, a gazdaság által elvárt tudást kell kapniuk, ami biztos egzisztenciát és magas jövedelmet nyújt – fogalmazott. A követendő irányok meghatározásában bevált nemzetközi – elsősorban osztrák és német – gyakorlatokra támaszkodtak. Palkovics László hangsúlyozta, a 21. századi szakképző iskolafejlesztési program megteremti annak a feltételeit, hogy a diákok korszerű eszközökkel, naprakész technológiával felszerelt tanműhelyekben tanulhassanak.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a sajtótájékoztatón elmondta, a kamara mindig arra törekedett, hogy a magyar szakképzés keresletvezérelt legyen, a munkaerőpiac szereplői elégedettek legyenek. Az MKIK elnöke arról is szólt, hogy a kamara koordinálásában működnek az ágazati készségtanácsok 19 ágazatban, és a tanácsban lévő mintegy 300 vállalat közvetíti az ágazat munkaerőpiaci igényét. Fontos a felnőttképzés rendszerének átalakítása is, amelyben évente mintegy 1 millió ember vesz részt, a rendelkezésre álló 300 milliárd forint felhasználását pedig hatékonyabbá kell tenni – tette hozzá.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!