Kiemelte: az MNB nagy sikert ért el az nhp-vel, mintegy 3 ezer milliárd forinthoz jutottak a kis-és közepes cégek (kkv-k) a kedvezményes hitelkonstrukciókkal. Az nhp eleinte nagyon rugalmas program volt, a kkv-k hitelkiváltásra és forgóeszközök vételére is igénybe vehették a kölcsönöket, de előrehaladva szigorították a feltételeket, a végére már csak beruházás finanszírozásra lehetett felhasználni – emlékeztetett Pleschinger Gyula. Hozzátette: 2016-ra az nhp elérte a célját, ettől kezdve „egészségesen” nőtt a vállalkozások által felvett hitelek nagysága.
Mellár Tamás (Párbeszéd), a bizottság alelnöke kedvezőnek ítélte, hogy a jegybanki alapkamatot 1 százalék alá szorította le az MNB, de kritikaként fogalmazta meg, hogy időközben jelentősen meggyengült a forint, ráadásul beindult az infláció is.
Pleschinger Gyula kiemelte: „a jegybanknak nincs árfolyam célja, mi a hitelezésre és a kamatpolitikára koncentrálunk.” Elmondta: az MNB-nél most az adószűrt maginflációt figyelik, már ez is elérte a 3 százalékot, ez komoly jelzés lehet a jegybank számára, hogy elkezdje a monetáris politika normalizálását.
Egy másik kérdésre elmondta: a devizatartalékoknál egy ismert szabály szerint a tartalékoknak meg kell haladnia a nettó külső rövid futamidejű adósság mértékét, ami Magyarország esetében most 15-16 milliárd euró körül van, a devizatartalékok összege pedig 24 milliárd euróra rúg – jelezte Pleschinger Gyula.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!