időjárás -5°C Ágnes 2022. January 21.
logo

A Nemzeti összetartozás emlékhelye nem a múlt századi veszteségről szól

Baranyai Gábor
2019.04.11. 06:18
A Nemzeti összetartozás emlékhelye nem a múlt századi veszteségről szól

Április végén megkezdődhet az Alkotmány utca Kossuth tér felőli végén a Nemzeti összetartozás emlékhelyének építkezése — számolt be a Magyar Nemzetnek Wachsler Tamás. A Steindl Imre Program Zrt. vezérigazgatója arról is beszélt lapunknak, hogy nem az ereklyés országzászló helyett készül a trianoni békediktátumra emlékeztető látványos alkotás. Azt is megtudtuk, hogy az elkövetkezendő hónapokban számos épületet, emlékművet adnak át a Kossuth téren és környékén.

– Az Alkotmány utcai Nemzeti összetartozás emlékhelyének fő eleme egy négy méter széles, mintegy száz méter hosszú, a Kossuth tér felőli részén talajszintről induló, a Honvéd utcánál négy méter mélyen végződő műtárgy lesz. A két hosszanti, gránitburkolatú oldalfalon az 1913-as összeírás szerinti 12 537 magyarországi település neve lesz bevésve.

Az emlékhely Kossuth tértől távolabbi végén pedig egy több részre hasadt gránittömb belsejében örökmécses lobog majd, amely a nemzeti összetartozás gondolatát hívatott jelképezni – számolt be Wachsler Tamás a Magyar Nemzetnek a trianoni békediktátum 100. évfordulóján, 2020. június 4-én felavatandó emlékműről.

A Steindl Imre Program Zrt. vezérigazgatója elmondta: bízik benne, hogy néhány napon belül szerződést köthetnek a kivitelezővel, és a hónap vége előtt elkezdődik az emlékhely tényleges kialakítása.

Wachsler Tamás szerint néhány napon belül szerződést kötnek a kivitelezővel
Fotó: Bach Máté

– A tavaly augusztusi kormányhatározat az Országgyűlés Hivatala részéről maximum bruttó 5,080 milliárd forintos költségkeretet irányzott elő az emlékhely megtervezésére, előkészítésére és megvalósítására. Az emlékhely elkészültével az Alkotmány utca torkolata térépítészeti szempontból a Kossuth tér része lesz, s az ott alkalmazott anyagok is követni fogják a Parlament előtti területen felhasználtakat – tájékoztatott a vezérigazgató.

Az emlékhely koncepciója kapcsán kiemelte: a gránitfalakra kerülő településnevek megjelenítésében nem tesznek majd különbséget abból a szempontból, hogy azok jelenleg a határ melyik oldalán vannak. Csak méretbeli eltérések lesznek, három kategóriába sorolva a települések nevét.

Wachsler Tamás megjegyezte: az emlékhely kialakításának jogi alapja a kormány tavaly augusztusi határozata, mely részben-egészben megszabta az emlékhely kialakításának kereteit is.

– A térszín alá süllyesztés a Kossuth tér és az Országház épülete iránti tisztelet kifejeződése, amely szempont végig érvényesült a tér megújítása során is. Steindl eredeti elképzelése szerint a domináló látvány maga az Országház, ezért semmit nem lehet elhelyezni a téren és a környékén, amely eltakarná vagy konkurálna vele – indokolta a program vezetője a különleges építészeti megoldást.

Ami a zöldfelületeket illeti, a műtárgy két hosszanti oldalát, az Alkotmány utca tengelyével párhuzamosan, a felszínen növények szegélyezik majd. – Ennek praktikus okai is vannak, a zöld sáv akadályozza meg, hogy bárki beessen az emlékhely közepébe. Ezzel együtt az Alkotmány utca két oldalán lévő fasor minden egyes fája megmarad – hangsúlyozta Wachsler Tamás.

Felmerül a kérdés, hogy miért nem a Szabadság téri ereklyés országzászlót állítják vissza. A vezérigazgató úgy fogalmazott: az Alkotmány utcai emlékhely nem a Szabadság téri, 1945 után lerombolt emlékművet hivatott pótolni; nem véletlen, hogy a helyszín sem ugyanaz.

– Ami most épül, az nem a veszteségről szól, hanem az összetartozásról, arról, ami mindannyiunkat összeköt, bármi is történt az elmúlt száz évben. Talán vannak, akik nem értenek egyet ezzel, de szerintem fontos és nem megosztó az, amit ennek az emlékhelynek a léte és építészeti megvalósítása képvisel – jelentette ki a vezérigazgató.

– Az általam vezetett programba az elhelyezkedését illetően sem fér bele a Szabadság téri helyszín, a ránk vonatkozó országgyűlési és kormánydöntések pedig nem a valaha ott állt emlékművel kapcsolatos bonyolult dilemmával foglalkoznak. A Nemzeti összetartozás emlékhelye kialakítása ezt sem pró, sem kontra nem befolyásolja – fejtette ki a program vezetője.

Wachsler Tamás beszámolt a Vértanúk terén folyó munkálatokról is. A Nemzeti vértanúk emlékműve ez év harmadik negyedében a tér teljes megújításával egyetemben elkészül.

– Ezzel párhuzamosan június 16-án, a Vértanúk teréről elszállított Nagy Imre-szobor állni fog az új helyén, a Jászai Mari téren, ahol a mártír miniszterelnök emlékművét az alkotó, Varga Tamás iránymutatásai szerint helyezik el – tette hozzá.

Wachsler Tamás emlékeztetett: 2011-ben született országgyűlési határozat a Kossuth térnek az 1944 előtti, a szoborrombolásokat megelőző képzőművészeti arculat helyreállításáról. Ezért öntötték újra a Tisza István-szobrot, Andrássy Gyula lovas szobrát, faragták újra a Horvay János alkotta Kossuth-szoborcsoportot, és ezért kerültek ki a térről mindazok a műalkotások, amelyek akkoriban nem álltak itt.

Politikai válogatás nélkül – tette hozzá –, hiszen nemcsak baloldali ikonok, mint például Károlyi Mihály szobra került el a térről, hanem a jobboldal számára kedves – Makovecz Imre által megálmodott –, 1956-ra emlékeztető jelképes sír is új helyet kapott.

A program vezetője azt is elmondta, hogy az Agrárminisztérium és a Kúria épületei 3-4 éven belül megújulnak. Az egykori MTESZ-székház helyén épülő, országgyűlési irodaház építkezése lassan befejeződik, a ház az év derekára elkészül.

Az Országgyűlési Őrség irodáinak és a mindenkori házelnök rezidenciájának is otthont adó Balassi Bálint utcai irodaházon pedig az átadás előtti utolsó simítások zajlanak.