Erdő Péter: A méltóság minden embernek önmagáért adatik meg

Isten, aki bölcsességében megalkotta az embert, azt akarja, hogy boldogok legyünk – mondta Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek az M1 aktuális csatornának adott, vasárnap este sugárzott húsvéti interjújában.

Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek. Fotó: MTI

Az egyház és a húsvét üzenete gyakorlatilag 2000 éve nem változott, ugyanakkor hihetetlen nagy változáson ment keresztül a társadalom, és maga az egyház.

Felmerülhet bennünk a kérdés, hogy vajon meg kell-e változtatni a változásoknak megfelelően az üzeneteket. Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek erre válaszul a közmédiának adott exkluzív interjúban leszögezte: az üzenetet megváltoztatni nem szükséges, de arra nem is vagyunk jogosultak.

„Nem az egyház határozza meg, hogy mi legyen az üzenete, hanem az üzenet hozta létre az egyházat. Mi Jézus Krisztus követői vagyunk”

– mondta a bíboros.

Véleménye szerint az örökséget kell továbbadni nemzedékről nemzedékre.

Régen és most is a túlélésért küzd az ember

Életünk alapkérdései is változtak az elmúlt évszázadok alatt, hiszen a túlélésből a fogyasztás felé mozdult el az emberek léte. Ez komoly változásokat okozott az emberek gondolkodásában is – vetette fel a riporter.

A bíboros szerint életünk alapkérdései az élet és a halál, hogy mi lesz a halál után, van-e feltámadás és örök élet? A keresztény üzenet lényege, hogy Krisztus feltámadt, és Isten bennünket is örök életre hív, azt akarja, hogy boldogok legyünk.

Erdő Péter hozzátette: ez az üzenet az egész világ, benne az emberiség helyzetét és létét is megvilágítja, mert azt mondja, nem véletlenül jöttünk létre, hanem van egy jóakaratú, személyes lény, a mindenható és örökkévaló Isten, aki bölcsességében megalkotta a mindenséget, benne az embert. Isten azt akarja, hogy mi boldogok legyünk, így ennek a tervnek a részesei vagyunk mi.

Az életért és a megélhetésért való küzdelem volt több száz éve az emberek gondja, azonban ez most is így van, csak fejlettebb a technika, közösségibb az emberiség. Ugyanakkor az emberiség egésze ugyanúgy küzd a túlélésért, mint hajdan egy-egy személy, vagy kisebb közösségek – mondta az esztergom-budapesti érsek.

Kihasználjuk természeti erőforrásainkat

A bíboros kifejtette: a természet erőforrásaiból vesszük el azt, ami szükséges számunkra a megélhetéshez. Az erőforrások azonban végesek, ennek határait kezdjük megközelíteni, nagyobb az ökológiai lábnyomunk, mint amit vissza tudunk pótolni a természetbe. Így tehát egyértelmű küzdelmet élhetünk át – mondta a magyar katolikus egyházfő.

A küzdelemben az értelemnek és a tudományoknak egyre nagyobb a szerepe, ami azt is jelenti, hogy jobban egymásra vagyunk utalva, nagyobb a felelősségünk egyénileg és közösségileg is

– magyarázta Erdő Péter, majd hozzátette: a Földön a küzdelem lényege ebben az életben továbbra is a megélhetés.

Fontos tudni ugyanakkor, hogy a megélhetés nem öncélú, hanem van perspektíva, az embernek a halálon túl is van élete. Ezért is beszél a keresztény hit mennyei Jeruzsálemről – fogalmazott a bíboros.

Az egyház a hit alapján keresi a helyes cselekedeteket

A feltámadásig és a boldogságig való utat azonban „le kell járni”, az útnak a része pedig a halál is – mondta a riporter. Erdő Péter elmondta, sokszor az egyházat igénylik az emberek, mint morális tanítót és megmondó közösséget, ugyanakkor megfeledkeznek a lényegről: az egyház a hit alapján és Jézus Krisztus tanításai alapján keresi azt, hogy mi a helyes cselekvés egy-egy szituációban.

„Első a hit és ebből következik sok minden”

– hangsúlyozta a bíboros. Mint mondta, nem egyszerűen viselkedési szabályok sorát tárja az emberek elé az egyház, hanem azt, hogy elsősorban mi az értelme az egésznek.

Hozzátette: a világi emberek – politikusok, a gazdasági élet szereplői, tudósok, művészek – felelőssége, hogy az evangélium szellemében alakítsák az életet.

„Isten szeretetét kell közvetítenünk az emberek felé”

– hangsúlyozta a bíboros.

Kérdésre válaszolva megjegyezte: szükséges az európai alapdokumentumokban a kereszténység rögzítése, csakúgy, mint a görög-római örökségé.

Nem kell külön teljesítmény a méltóságunk megtartásához

A kereszténység egyik jelentős tanítása, a „szeresd felebarátodat, mint te magadat” mondat, ami a XXI. században valamelyest új értelmet nyert – vetette fel a riporter. Erdő Péter szerint kétségtelen az, hogy mindenkit szeretnünk kell, nem gyűlölhetünk senkit.

Jézus tanításaiban még az ellenség szeretetét is parancsolta, radikálisan fogalmazta meg tanításait.

Ugyanakkor érdekes, hogy a mindenkiben tényleg mindenki benne van – fogalmazott. A legközelebbi családtagjainktól kezdve a szűkebb közösségünk tagjai, de nem zárhatjuk be szívünket a távolabb állók előtt sem – hangsúlyozta.

Mit jelent szeretni? – tette fel a kérdést a bíboros. Sokan erre azt a választ adják, hogy a másiknak az igazi javát akarni. Azt azonban már senki nem kérdezi, hogy mi az, ami igazán jó az embernek? Erdő Péter szerint ehhez szükség van egy emberképre. A keresztény emberkép azt mondja, az embernek méltósága van, amely azért is megilleti, mert ő ember.

Ezt nem kell külön teljesítménnyel kiérdemelni – fogalmazott a bíboros.