A kényszerbetelepítések ügye továbbra sem került le a napirendről

A betelepítési kvóták történetéről, jelenéről és jövőjéről nyilatkozott lapunknak Völner Pál, az igazságügyi minisztérium parlamenti államtitkára, valamint Párkányi Eszter, az Alapjogokért Központ elemzője. Az általuk elmondottakból egyebek mellett az is kiderül: miben mesterkedett az Európai Bizottság és elnöke, Jean-Claude Juncker 2015-ben, mi a kvótaper legújabb állomása, és milyen néven vezetné be Angela Merkel az újjáélesztett kvótákat, amellyel a migránsok kötelező elosztását szabályozná.

Bírsággal sújthatják a migránsokat Fotó: MTI/EPA/Arie Kievit

A migránsok kötelező elosztását a népszavazáson részt vevők kilencvennyolc százaléka utasította el
Fotó: Bach Máté

A kvótaperben Magyarországot elmarasztaló ítéletet 2017. szeptember 6-án hirdették ki, ám az időpont már túl későnek bizonyult. – Ekkor már nem maradt elosztható bevándorló, mivel ezek az emberek nem várakoztak Görögországban és Olaszországban, hanem fogták magukat, és elindultak Németország felé – hangsúlyozta az államtitkár. Ennek kapcsán Párkányi Eszter emlékeztetett: még a bíróság döntése előtt az EB kötelezettségszegési eljárást indított hazánk ellen, amiért nem hajtottuk végre a kvótahatározatot, és be is perelte Magyarországot az Európai Unió Bírósága előtt.

– Kötelezettségszegési eljárást akkor indítanak egy tagállam ellen, ha elmarad egy joganyagnak az átültetésével, ebben az esetben azonban migránsok szétosztása szerepel a napirenden – hívta fel a figyelmet Völner Pál, aki szerint a kvóták kapcsán nem jogszabályról, hanem átmeneti intézkedésről van szó, ezzel együtt a bevándorlók is tovább álltak onnan, ahol korábban összegyűltek.

– 2019. május 15-én lesz egy bírósági tárgyalás, amely alapján kiderül, hogy elmarasztalhatók ­vagyunk-e. Az ér­veink szerint a kvótadöntést nem kellett elfogadnunk, és a végrehajtásra sem voltunk kötelezhetők – ismertette a kvótaper következő fordulóját Völner Pál, kiemelve, hogy mindez azt jelzi: Brüsszel egyáltalán nem tett le a kvóta alkalmazásáról.

Az államtitkár szerint ezért is nagyon fontos a május 26-i euró­pai parlamenti választás, mert ha a bevándorláspártiak erősödnének meg, ezekből a tervekből intézkedés lenne. A politikus felidézte, hogy Soros György az Európai Parlament egyik bizottsági ülésén arról győzködte a képviselőket, hogy az unió a kohéziós pénzeket inkább bevándorlókra költse. – Ez a történet, amelyet Hölvényi György kollégám mesélt a minap, szintén jól bizonyítja, hogy nem mindegy, kik képviselnek egy országot az uniós intézményekben – jelentette ki az államtitkár.

Miközben Európában zajlott a kvóták körüli harc, az ENSZ létrehozta globális migrációs paktumát. – Érdekes, hogy az unión belül megfeneklik egy elosztási mechanizmus, majd az ­ENSZ-en belül nagy lendületet vesz egy migránsok befogadására irányuló javaslat, amit azzal is próbáltak csábítóvá tenni, hogy annak semmilyen kötelező jellege nincs. Viszont már vannak olyan uniós tervezetek, ahol erre a migrációs paktumra hivatkozva jogként akarják megjeleníteni az ENSZ javaslatait – emelte ki Völner Pál.

A kényszerbetelepítési kvóták ezek szerint nem vesztek el, csak átalakultak. – A legújabb változatot átnevezték referenciakulcsokon alapuló korrekciós elosztási mechanizmusra, ami a dublini rendelet reformjának részét képezné. Hiába azonban a névcsere, a lényeg ugyanaz maradt: a migránsok állandó, kötelező és automatikus elosztási mechanizmusának létrehozása Euró­pában – értékelte a történteket Párkányi Eszter.