Húsz év fegyházra ítélték a tescós rablót

Elítélték tegnap annak a bandának a tagjait, akik a budaörsi Tescónál, illetve máshol raboltak fegyverekkel. A legenyhébb ítélet is nyolc év, de hárman életfogytiglant kaptak. A tárgyalóteremben tucatnyi géppisztolyos őr ügyelt a biztonságra.

Süveges Péter ellen az egyik vád emberölés kísérlete volt Fotó: Havran Zoltán

Emberölés kísérlete, fegyveresen elkövetett rablások, valamint fegyvercsempészés bűntett miatt húsz év fegyházra ítélték a tescós rablóként elhíresült Süveges Pétert. Társai sem úszták meg olcsón: K. Gábor 14 év fegyházat, D. Lajos életfogytiglani fegyházbüntetést, I. Tibor nyolc év fegyházat kapott rablás és egyéb bűncselekmények miatt, de mivel ezt már letöltötte, szabadon távozhatott. Ahogy L. Zoltán is, akit végül minden vád alól felmentettek.

A vádirat szerint Süveges Péter és társai 2005 májusában kiraboltak egy pénzszállító autót a budaörsi Tesco áruháznál, meglőtték az egyik kísérőt, többször rálőttek a kiérkező rendőrökre, és menekülés közben kézigránátot dobtak rájuk. Továbbá 2004 novemberében megöltek egy valutaváltással foglalkozó kalocsai házaspárt.

A másfél évtizeddel ezelőtti bűncselekmény-sorozatról öt éve már született első fokú, nem jogerős ítélet. Akkor a törvényszék hét vádlott közül hármat ítélt életfogytiglanra, egyet közülük ténylegesre. Azt a döntést azonban a tábla másodfokon megalapozatlanság miatt hatályon kívül helyezte, s új bizonyítást rendelt el. A megismételt eljárásban korábban az ügyész öt életfogytiglani büntetést indítványozott.

Süveges Péter ellen az egyik vád emberölés kísérlete volt
Fotó: Havran Zoltán

A megismételt eljárás egyik fordulópontja az volt, amikor tavaly ősszel a kalocsai kettős gyilkosság ügyében a bíróság kizárta az eljárásból a sértettek holttestével kapcsolatos információkat és azok megszerzésének körülményeit, így gyakorlatilag megszűnt a büntetőeljárás alappillére. Ennek megfelelően ebben az ügyben felmentő rendelkezést hozott a törvényszék. Az ítélet indoklásakor Metzing Márton bíró ennek kapcsán hangsúlyozta: nincs olyan hiteles bizonyíték, ami alapján megállapítható lett volna, hogy ki vagy kik követték el a kalocsai gyilkosságokat.

A bíró kiemelte, hogy a másik ügyben történt nyomozás során is voltak súlyos hibák. Például a budaörsi pénzszállítóhoz kiérkező rendőrök azt állították, hogy kézigránátot dobtak rájuk az elkövetők, ám a helyszíneléskor ennek már nyoma sem volt.

– Az ügy felgöngyölítésekor a híváslisták álltak a bizonyítékok középpontjában, amelyekből kiderült, hogy milyen kapcsolat volt a vádlottak között, azonban súlyos hiba lett volna csupán ezekre támaszkodni, hiszen ezek nemcsak bizonyítékként, hanem alibiként is szolgálhatnak – részletezte a bíró, majd kitért a terheltek között kialakult ellentmondásokra is. A bíróságnak nem volt egyszerű dolga, a hatóság munkáját segítő K. Gábor pél­dául többször is belebonyolódott állításaiba, Metzing Márton szerint a vádlottnak valójában nem az igazság felderítése volt a célja, csupán a felelősséget akarta lerázni magáról.

Az ítélet nem jogerős.