Vörös ellentámadás és vidéki akasztások

A Vörös Hadsereg csapatai 1919 május végén ellentámadásba mennek át a csehek ellen északon. A reaktivált régi tiszteknek köszönhetően visszafoglalják Putnokot, Losoncot, Ipolyságot, 30-án Szikszót.

Böhm Vilmos hírhedt vasúti szalonkocsijában tervezget

Böhm Vilmos hírhedt vasúti szalonkocsijában tervezget

A vendvidékiek is fellázadnak, mire 350 fős csapatot küldenek Zalaegerszegről. Muraszombatot és Belatincot elfoglalják a vörösök, többeket agyonlőnek. 31-én Czövek Erzsébetet és Fodor Lídiát lövik agyon vöröskatonák Disznóshorváton. Ugyanaznap ellenforradalmi tevékenység vádjával Léderer Ferenc sárkányfalui földbirtokost akasztja föl három katona Kőhídgyarmaton. Tolnatamásiban polgárőrséget szerveznek, ám a megyei direktórium erői négy embert lelőnek, s a lakosságot megverik.

A Forradalmi Kormányzótanács ezalatt május 28-án közleményt tesz közzé arról, hogy június 12-re összehívja a Magyarországi Szocialista Párt kongresszusát. Az MSZP pártgyűlésének ideiglenes napirendjében semmi nincs az ország elleni katonai támadásokkal, nemzetközi helyzettel kapcsolatban: „1. A különböző bizottságok megválasztása. 2. Jelentések. 3. A pártprogram módosítása. 4. A pártszervezeti szabályzat módosítása. 5. Az ország gazdasági és politikai helyzete. 6. A pártvezetőség és ellenőrző bizottság választása.”

Böhm Vilmos hadsereg-főparancsnok a „proletár asszonyokhoz” intéz szózatot, amelynek alcíme: „Ne hallgassatok az ellenforradalmárok rémhíreire.” Azt írja „elvtársi szeretettel”: „Nagyszerű sikereink mellett a hadi történelemben példátlanul kevés veszteségünk volt.” Majd felszólítja őket: „Akik e fölhívásommal ellenkező rémhíreket terjesztenek, adjátok át a Vörös Őrség parancsnokságának, amely kíméletlenül fog elbánni azokkal az elemekkel, akik a lelkiismeretlen ellenforradalmi rémhírterjesztéssel meg akarják bontani a proletárság és ezzel a Vörös Hadsereg egységét és el akarják kedvetleníteni minden áldozatra kész prolertár asszonyainkat.”

A Vörös Őrség rohamszázadainak fölvonulásán Haubrich József hadügyi népbiztos kijelenti: „A proletárdiktatúra arra való, hogy minden ellenállást, amely a szocializmus építésével szemben mutatkozik, letörjünk. Nem azt jelenti, hogy vért ontsunk szükség nélkül, hanem azt, hogy […] meggátoljunk minden olyan törekvést, amely a proletariátust abba a helyzetbe akarja juttatni, hogy csak vér árán tudja megvalósítani belső ellenségeivel szemben, amit akar.”

A régi tisztikarra azonban nagy szüksége van a proletárdiktatúrának, amit május 29-i parancsuk címe is tükröz: „A volt tisztek 18-tól 45 éves korig kötelesek jelentkezni.” Ráadásul „tekintet nélkül arra, hogy milyen állami vagy polgári alkalmazásban állanak”. A szövegben még több korosztályról van szó: „Hivatásos és nyugállományú volt tisztek 60 éves korukig tartoznak jelentkezni.” A végén a szokásos fenyegető formula: „Aki nem jelentkezik vagy jelentkezése alkalmával valótlan adatokat (címet stb.) szolgáltat, katonai forradalmi törvényszék elé állíttatik.”