A statisztikai adatok néha igazán beszédesek. Megtudható például belőlük, hogy drámaian nő a hát- és derékfájósok száma: míg 2003-ban tízezer emberből még alig több mint 665 fordult emiatt háziorvoshoz, 2015-ben már 2618-nál is több. A gerincproblémával küzdők száma tehát alig több mint tíz év alatt megnégyszereződött, és a KSH statisztikájában azok szerepelnek, akik a háziorvosuknál kerestek megoldást. De van, aki eleve szakorvost keres fel, míg mások valószínűsíthetően egyszerűen csak szenvednek, fájdalomcsillapítókon élve, gyógykenőcsöket használva, esetleg a földön éjszakázva.
Holott egy nagyon egyszerű módszerrel tartósan és gyorsan megszüntethető lenne a fájdalom: ez pedig a gyógytorna. Csakhogy az Országos Gerincvédő Egyesület felméréséből az látszik, hogy a gerincfájdalom elleni aktív fellépés az emberek háromnegyedének eszébe sem jut, a több mint ezer válaszadó hetven százaléka e helyett az ágynyugalomtól és a reklámokban látható krémektől várja a megoldást – ismertette lapunkkal a testület elnöke.
Almásy Csilla gyógytornász-fizioterapeuta szerint ugyanakkor a legjobb, amit a gerinc egészségéért tehetünk, az a mozgás. És ő tudja is, miről beszél: középiskolás kora óta gerincproblémákkal küzdött, amin csak rontott 15 évnyi irodai munka.
– Pontosan tudom, hogy a derékfájás mennyire befolyásolja a mindennapokat, rontja az életminőséget, és immár azt is, hogy már egy kicsi mozgás is milyen hatalmas változásokat indíthat el a szervezetünkben – mondja. – Ennek pedig az az oka – magyarázza –, hogy a mozgásterápia a probléma gyökerét érinti, a hát- és derékfájások legnagyobb része ugyanis biomechanikai eredetű és a gerinc helytelen „használatából” ered. A gerincsérülések nagyon sok esetben akkor következnek be, amikor helytelen tartással emelünk, visszük a nehéz táskát, de már ahogyan állunk, ülünk, alszunk, az is probléma forrása.

Fotó: Teknús Miklós
Almásy Csilla szerint bár a tartásjavítás is elengedhetetlen, hiszen az a mozgás alapja, a szakemberek ma már inkább a mozgáskorrekció fontosságát hangsúlyozzák.