Fotó: Mirkó István
A háromfős kúriai tanács elnöke, Márki Zoltán szerint az alsóbb fokú bíróságok nem adtak választ bizonyos kérdésekre a korábbi ítéletekben, így azok tele voltak ellentmondásokkal. A kúriai bíró felhívta arra a figyelmet, hogy a PKKB annak ellenére döntött a bűnügyi felügyelet és az óvadék intézménye mellett, hogy a következő tények szerepelnek a végzésben: folyamatban van a nyomozás; fennállt a szökés, elrejtőzés veszélye; fennállt annak is a veszélye, hogy a gyanúsított a hatóság számára elérhetetlenné válik; megállapítható, hogy az adott cselekmény jelentős tárgyi súlyú, súlyos következményekkel jár; a gyanúsított ukrán állampolgár, magyarországi tartózkodási hellyel nem rendelkezik; munkájának és tartózkodásának helye gyakran változik; jelentős helyismerettel rendelkezik mind Magyarországon, mind a környező országokban, mind Nyugat-Európában; mind anyagi, mind személyi kapcsolatai lehetővé tennék számára, hogy a hatóság látóköréből hosszú időre kikerüljön – sorolta Márki Zoltán az elsőfokú bíróság szempontjait. Mindezek ellenére az első- és később a másodfokú bíróság is a legenyhébb kényszerintézkedés mellett döntött.
A Kúria kimondta azt is, hogy a Fővárosi Főügyészség ezután ismét indítványozhatja a kapitány letartóztatását.
Ma hazaindulnak a dunai hajókatasztrófa után két nappal Magyarországra érkezett dél-koreai mentő- és búváregység utolsó katonái, miután kormányuk döntése értelmében a missziót feloszlatták. A Yonhap koreai hírügynökség szerint a magyar hatóságok ígéretet tettek arra, hogy az utolsó, eltűntként keresett koreai áldozatot augusztusig 19-ig az eddigi intenzitással keresik. A dél-koreai belügyminiszter magyar kollégájának, Pintér Sándornak írt levelében fejezte ki Szöul elismerését Magyarországnak a kutatásban való együttműködésért, egyben kérte, tegyenek meg mindent az eltűnt áldozat megtalálása érdekében.
Törvénysértés volt ez is
Törvénysértő volt a Fővárosi Törvényszék jogerős végzése, amelyben elutasították azt az ügyészi indítványt, hogy kizárják az úgynevezett Fenyő-ügyből Bánáti Jánost, aki az eljárásban a felbujtóként meggyanúsított Gyárfás Tamás védőjeként jár el – állapította meg május 3-án a Kúria Polt Péter legfőbb ügyész jogorvoslati indítványa alapján. A Legfőbb Ügyészség szerint a kizárás azért lett volna indokolt, mert az eljárási szabályok szerint büntetőügyben nem lehet védő olyan személy, aki az eljárásban tanúként vett vagy vesz részt, azonban a nyomozó hatóság Bánátit decemberben tanúként hallgatta ki. A kizárási indítványt a nyomozási bíró megalapozottnak értékelte, azonban Bánáti fellebbezése nyomán a törvényszék megváltoztatta a döntést, és kimondta: a védő nem szolgált releváns információkkal a gyilkossággal összefüggésben. Így Bánáti maradhatott védő az ügyben, ám később ügyfelével egyeztetve mégis visszalépett a védelemtől.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!