A Kúria döntése után ismét őrizetbe vették az ukrán hajóskapitányt

Mégis rács mögé kerül a Viking ­Sygin szállodahajó kapitánya, aki a vádhatóság szerint felelős a Hableány május 29-i katasztrófájáért, amelyben 28 ember vesztette életét. A Kúria hétfői döntése után információnk szerint a Fővárosi Főügyészség ismét indítványozhatja az eddig óvadék ellenében szabadlábon védekező, ám hétfőn megint őrizetbe vett Jurij Csaplinszkij letartóztatását.

A szöuli tanácsos és a Hableányt működtető cég jogi képviselője a Kúrián Fotó: Mirkó István

„A szakértők bevonásával folyamatban lévő nyomozásban 2019. július 29-én a nyomozók a kapitányt őrizetbe vették, segítségnyújtás elmulasztása bűntett megalapozott gyanúja miatt, a kihallgatása jelenleg is tart” – adta hírül tegnap a Police.hu. Mindez nem sokkal azután történt, hogy a Kúria hétfőn a két hónappal ezelőtt történt Hableány sétahajó tragédiája miatt meggyanúsított ukrán hajóskapitány ügyé­ben kimondta: az első- és a másodfokú bíróság is törvényt sértett, amikor az óvadék kiszabása mellett döntött. Jurij Csaplinszkij 15 millió forint óvadék ellenében szabadulhatott a letartóztatásból és bűnügyi felügyelet alá került, nyomkövető eszközt kellett viselnie, és nem hagyhatta el Budapest közigazgatási határát.

Első fokon a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) döntött a kapitány letartóztatásáról azzal, hogy óvadék ellenében szabadulhat. A Fővárosi Főügyészség fellebbezett, mondván: Csaplinszkij a katasztrófa után adatokat törölt a mobiltelefonjáról, valamint Hollandiában szintén gyanúsítottja egy hajóbaleset miatt indult büntetőeljárásnak. A Fővárosi Törvényszék másodfokon jóváhagyta a PKKB döntését, a főügyészség szerint azonban meg sem vizsgálták a vádhatóság indoklásában felsoroltakat. Ezután Polt Péter legfőbb ügyész a Kúriához fordult a törvényesség érdekében benyújtott jogorvoslati indítványával, és a legfőbb bírói testület tegnap ki is mondta, hogy törvényellenes az óvadékra vonatkozó rendelkezés.

A Viking Sygin szállodahajó kapitányát halálos tömegszerencsétlenséget okozó vízi közlekedés gondatlan veszélyeztetésének vétségével gyanúsítják, mivel a vádhatóság szerint ő lehet a felelős a Hableány május 29-i katasztrófájáért, amelyben 28 ember vesztette életét – a kétfős magyar személyzet mellett 26 dél-koreai turista.

A kapitány védője, Tóth M. Gábor tegnap kifejtette, az ügy lényegesen túllépi a büntetőeljárás kereteit. „Közellenséget csináltak” a védencéből, „pedig még az ügy nyomozási szakaszban van” – fogalmazott. Az ügyvéd szerint egyik bíróság sem sértett törvényt, ezért a legfőbb ügyész indítványának az elutasítását kérte. Sikertelenül.

A szöuli tanácsos és a Hableányt működtető cég jogi képviselője a Kúrián
Fotó: Mirkó István

A háromfős kúriai tanács elnöke, Márki Zoltán szerint az alsóbb fokú bíróságok nem adtak választ bizonyos kérdésekre a korábbi ítéletekben, így azok tele voltak ellentmondásokkal. A kúriai bíró felhívta arra a figyelmet, hogy a PKKB annak ellenére döntött a bűnügyi felügyelet és az óvadék intézménye mellett, hogy a következő tények szerepelnek a végzésben: folyamatban van a nyomozás; fennállt a szökés, elrejtőzés veszélye; fennállt annak is a veszélye, hogy a gyanúsított a hatóság számára elérhetetlenné válik; megállapítható, hogy az adott cselekmény jelentős tárgyi súlyú, súlyos következményekkel jár; a gyanúsított ukrán állampolgár, magyarországi tartózkodási hellyel nem rendelkezik; munkájának és tartózkodásának helye gyakran változik; jelentős helyismerettel rendelkezik mind Magyarországon, mind a környező országokban, mind Nyugat-Európában; mind anyagi, mind személyi kapcsolatai lehetővé tennék számára, hogy a hatóság látóköréből hosszú időre kikerüljön – sorolta Márki Zoltán az elsőfokú bíróság szempontjait. Mindezek ellenére az első- és később a másodfokú bíróság is a legenyhébb kényszerintézkedés mellett döntött.

A Kúria kimondta azt is, hogy a Fővárosi Főügyészség ezután ismét indítványozhatja a kapitány letartóztatását.

Ma hazaindulnak a dunai hajókatasztrófa után két nappal Magyarországra érkezett dél-koreai mentő- és búváregység utolsó katonái, miután kormányuk döntése értelmében a missziót feloszlatták. A Yonhap koreai hírügynökség szerint a magyar hatóságok ígéretet tettek arra, hogy az utolsó, eltűntként keresett koreai áldozatot augusztusig 19-ig az eddigi intenzitással keresik. A dél-ko­reai belügyminiszter magyar kollégájának, Pintér Sándornak írt levelében fejezte ki Szöul elismerését Magyarországnak a kutatásban való együttműködésért, egyben kérte, tegyenek meg mindent az eltűnt áldozat megtalálása érdekében.

Törvénysértés volt ez is

Törvénysértő volt a Fővárosi Törvényszék jogerős végzése, amelyben elutasították azt az ügyészi indítványt, hogy kizárják az úgynevezett Fenyő-ügyből Bánáti Jánost, aki az eljárásban a felbujtóként meggyanúsított Gyárfás Tamás védőjeként jár el – állapította meg május 3-án a Kúria Polt Péter legfőbb ügyész jogorvoslati indítványa alapján. A Legfőbb Ügyészség szerint a kizárás azért lett volna indokolt, mert az eljárási szabályok szerint büntetőügyben nem lehet védő olyan személy, aki az eljárásban tanúként vett vagy vesz részt, azonban a nyomozó hatóság Bánátit decemberben tanúként hallgatta ki. A kizárási indítványt a nyomozási bíró megalapozottnak értékelte, azonban Bánáti fellebbezése nyomán a törvényszék megváltoztatta a döntést, és kimondta: a védő nem szolgált releváns információkkal a gyilkossággal összefüggésben. Így Bánáti maradhatott védő az ügyben, ám később ügyfelével egyeztetve mégis visszalépett a védelemtől.