Gulyás Gergely: Teljesült Manfred Weber kérése

A csúcsjelölti rendszer jogállamisági problémákat vetett föl, de sikerült megakadályozni, hogy alkalmatlan jelöltek kerüljenek az európai toppozíciókba – mondta a Kormányinfón Gulyás Gergely. A miniszter szerint az uniós szerződések őreként való fellépésre és konszenzusteremtésre alkalmas jelölteket állítottak az állam- és kormányfők.

Budapest, 2019. július 3. Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezetõ miniszter a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Miniszterelnöki Kabinetiroda Garibaldi utcai sajtótermében 2019. július 3-án. MTI/Kovács Attila Fotó: Kovács Attila

Orbán Viktor kormányülésen tájékoztatta a kabinet tagjait a keddi uniós csúcsról – közölte tegnap a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely. A miniszter a Kormányinfón elmondta: a tárgyaláson a legfontosabb szempont az volt, hogy olyan személy legyen az Európai Bizottság elnöke, aki képes konszenzust teremteni a tagállamok között, és ezt sikerült elérni. A csúcsjelöltek, Timmermans és Weber egyértelműen alkalmatlanok voltak a feladatra – jelentette ki Gulyás Gergely, aki arra is emlékeztetett, hogy Timmermans folyamatosan támadta a visegrádi országokat.

Manfred Weber megítélése – néppárti politikusról lévén szó – bonyolultabb volt, mint a szocialista Timmermansé, de márciusi nyilatkozatából, miszerint nem akar a magyarok szavazatával nyerni, következett, hogy ő sem válhatott a bizottság elnökévé – mondta Gulyás Gergely. – Nem tettünk mást, mint teljesítettük Manfred Weber kérését – fogalmazott a miniszter.

A maratoni hosszúságú csúcson a legerősebb európai összefogásnak a V4-ek szövetsége bizonyult, akik annak ellenére végig együttműködtek, hogy a négy állam vezetője mind különböző pártcsaládhoz tartozik – hívta föl rá a figyelmet a politikus, hozzátéve, hogy megbukott a csúcsjelölti rendszer, amely amúgy is jogállamisági kérdéseket vetett föl, mert az európai szerződések kimondják, a tanács jelöli a bizottság elnökét. Ezért nincs gond a jelölések demokratikus legitimációjával. A magyar kormány megelőlegezi a bizalmat az új jelölteknek, és bíznak benne, hogy a szerződések őreiként fognak működni. Azt is remélik, hogy a céljaikat – a migráció visszaszorítását, a nemzetek Európája képviseletét és a keresztény kultúra megőrzését – tiszteletben tartják – hangsúlyozta a miniszter.

A Magyar Nemzet kérdésére válaszolva Gulyás Gergely elmondta: amikor a DK és az MSZP képviselői és más ellenzékiek nem szavazták meg a lex Czeglédyként elhíresült, a mentelmi joggal való visszaélés lehetőségét megszüntető javaslatot, nem tettek mást, mint ami várható volt korábbi magatartásuk alapján. A miniszter emlékeztetett rá, hogy Czeglédy Csaba az MSZP politikusa volt korábban, és a DK mostani európai parlamenti listáján utolsó helyen szerepeltette, ami akkor sem jelentett volna képviselőséget, ha minden mandátumot a DK kap meg. Tehát az ellenzék nem tett mást, mint akadályozta a büntetőjogi felelősségre vonást. A miniszter szerint minden választott politikust megillet a mentelmi jog, de visszaélni nem lehet vele.