Komplex szaktudásra van szükség

A szakképzés mind a 19 ágazatában javában zajlik a szakmák újraosztása, hogy a jövő évi felvételin egy teljesen új választék várhassa a leendő középiskolásokat. Mint azt lapunk tegnap megírta, az Országos Képzési Jegyzéket (OKJ) teljesen felszámolják, és 2020-tól egy új szakképzési palettát nyitnak meg a felvételizők előtt azzal a céllal, hogy jobban elkülönüljenek egymástól a széles körű szaktudást adó alapképzések, illetve a tanfolyam jellegű, rövidebb képesítések.

A növekvő nemzetközi mobilitás miatt a kínálatot ráadásul úgy kell kialakítani, hogy a szakmák minél könnyebben megfeleltethetők legyenek más országok képzéseinek is.

Az elektronikai ágazat negyven OKJ-s alapszakából mindössze hét maradna
Fotó: Havran Zoltán

A részletekről az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) lapunknak elárulta, biztosan lesz változás például a közkedvelt gépjárműipari ágazatban, ahol technikusi szinten összevonják az autóelektronikai műszerész, autószerelő, autótechnikus és gépjármű-mechatronikus szakmákat. A diá­kok egy átdolgozott, megújult tananyagot kapnak, amely a fenti szakmákat átfogó, komplex tudást ad. Aki tehát ezt az új gépjármű-mechatronikai technikusi képesítést megszerzi, bőven több lesz egy szimpla autószerelőnél, hiszen a csaknem mérnöki szinthez közelítő, középvezetői beosztást lehetővé tevő technikusi végzettség révén sokkal több mindenhez fog érteni.

Átalakul az elektronikai ágazat is, ahol ma több mint negyvenféle ­OKJ-s szakképesítés létezik, amelyek között sok a rövid idejű, egy-egy konkrét munkakör betöltéséhez szükséges specializáció.

A tervezet szerint ebből a negyvenből mindössze hét alapszakma maradna, amit nappali képzésben vagy felnőttként esti tagozaton lehetne tanulni. Ezek közé tartozik például az auto­matikai technikus, az elektronikai technikus, az ipari informatikai technikus vagy épp a villanyszerelő-szakma.

Ezeken kívül azonban további 25-féle állam által elismert bizonyítványt szerezhetnek még a terület iránt érdeklődő diákok, ezeket azonban csak felnőttképzés vagy vállalati továbbképzés keretében érhetik el (pl. elektronikai gyártósori műszerész, PLC programozó). Az észszerűsítés kapcsán az ITM leszögezte lapunknak: azokon a szakterületeken, ahol a mostaninál kevesebb alapszakma lesz elérhető, nem egyszerűen szakmaösszevonásokról vagy -átnevezésekről van szó, hanem egy adott ágazat teljes szakmastruktúrájának átrendezéséről.

Fontos célkitűzés továbbá, hogy az egészségügyi és szociális szegmensek felé is minél több fiatalt tudjanak terelni, tekintettel a magyar egészségügy létszámproblémáira. Ebben az ágazatban is borítékolt tehát a módosítás, annál is inkább, mert már a szakképzési stratégia vitaanyaga is jelezte, hogy ezek a szakmák mai formájukban nagyon idegenek a 14-15 éves korosztálytól.

Végezetül érdemes kiemelni még, hogy a tankötelezettséget mindenképp valamilyen végzettség megszerzéséhez kötné a kormány. A Szakképzés 4.0 javaslatcsomag szerinti elképzelés az, hogy a szakképzésben tanulóknak legalább egy részszakképesítés megszerzése legyen alapkövetelmény, enélkül nem tekinthetnék teljesítettnek a tankötelezettségüket. A leszakadóknak ehhez nyújtana segítséget az orientációs évfolyam, illetve az akár hat hónap alatt is elvégezhető műhelyiskola.