A szerdán tartott kormányinfón, Gulyás Gergely elmondta, hogy hatályba léptek a családvédelmi akcióterv első intézkedései, és óriási érdeklődésről számolt be, kijelentve, a hónap végére minden bizonnyal elmondhatják, hogy ilyen sokat még nem érdeklődtek az első hónapban egy családtámogatási konstrukció iránt. A miniszter bejelentette: folyamatosan tájékoztatást fognak adni az igénylések számáról és az érdeklődés intenzitásáról.
Gulyás Gergely ismertette, hogy kormányülésen értékelték az EU-csúcsot, és meghallgatták a miniszterelnök részletes beszámolóját az ott történtekről.
A legfontosabb szempont az volt, hogy olyan személy legyen az Európai Bizottság elnöke, aki képes konszenzust teremteni, a tagállamok között, és ezt sikerült elérni.
A csúcsjelöltek, Franz Timmermanns és Manfred Weber egyértelműen nem voltak alkalmasak a feladatra – jelentette ki Gulyás Gergely, aki szerint Timmermans folyamatosan támadta a visegrádi országokat – elsősorban Lengyelországot és hazánkat.
Manfred Weber megítélése – néppárti politikusról lévén szó – bonyolultabb volt, mint a szocialista Timmermanns értékelése, de márciusi nyilatkozatából, miszerint nem akar a magyarok szavazatával nyerni, következett, hogy ő sem válhatott a bizottság elnökévé – mondta Gulyás Gergely. – Nem tettünk mást, mint teljesítettük Manfred Weber kérését – fogalmazott a miniszter. Azt már fel sem hozta viták során a magyar delegáció, hogy a néppárt és a szocialisták is történelmien gyenge eredményt értek el – tette hozzá Gulyás Gergely.
A maratoni hosszúságú csúcson a legerősebb jelenlegi európai összefogásnak, a V4-ek szövetsége bizonyult,
akik annak ellenére végig együtt léptek föl, hogy a négy állam vezetője négy különböző pártcsaládhoz tartozik
– hívta föl rá a figyelmet a politikus, hozzátéve, hogy megbukott a csúcsjelölti rendszer, amely amúgy is jogállamisági kérdéseket vetett föl, mert az európai szerződések kimondják, a tanács kell, hogy jelölje a bizottság elnökét. Manfred Weberre nem szavaztak a magyarok, a néppártra pedig éppen annak ellenére szavaztak, hogy ő volt a jelölt – emelte ki Gulyás Gergely, aki szerint nincs gond a jelölések demokratikus legitimációjával.
A magyar kormány megelőlegezi a bizalmat az új jelöltek felé, annak ellenére is, hogy némelyikükkel vannak véleménykülönbségeik, és bíznak benne, hogy a szerződések őreiként fognak működni.
Azt is remélik, hogy a kabinet deklarált céljait – a migráció visszaszorítását, a nemzetek Európája elgondolás képviseletét, és a keresztény kultúra megőrzését – tiszteletben tartják, és szolgálni fogják.
