Ha Fábiánsebestyén felé az Attila úton elhagyjuk Szentes lakott területeit, akkor csak néhány száz métert kell haladnunk, és a Pick-farm buszmegállónál jobbra fordulva megtaláljuk a Helóta Biokertet.
A gazdaság a főútról alig látszik, jószerivel megbújik az előtte levő másik birtok fóliasátrainak takarásában. Alig száz métert kell csak azonban földúton megtennünk, és máris a biokert bejáratához érünk. Szabó Csaba tulajdonos és kedvese, Zaka Dominika kéz a kézben sétál elénk, de még őket is megelőzi a pár játékos vizslája, Bogyó.
A fiatal nő neve ismerős lehet olvasóinknak, hiszen három éve riportban számoltunk be Dominika történetéről, aki 2016-ban a Cserhátban, egy távoli, erdőszéli jurtában élt akkori párjával. Egyiküknek sem volt állandó munkahelye, a családi birtokot építették éveken keresztül. A pénzt csaknem teljes egészében száműzték az életükből, amire szükségük volt, ahhoz csere útján jutottak hozzá.

Fotó: Havran Zoltán
Ennek alapját az képezte, hogy tehenet tartottak, és így tejjel, illetve az általuk készített tejtermékekkel fizettek a szükséges árucikkekért. Autójuk sem volt, mindenhová, még bevásárolni is lóval jártak.
A jurta azonban nem sokkal később leégett, Dominika pedig elköltözött a Cserhátból. Ezután a Bükkben, Szarvaskő külterületén folytatta a nomád életmódot, majd Csabát megismerve másfél éve költözött Szentesre.
– Tavaly nyáron az egyik üres fóliasátorban aludtunk, de idővel meggyőztem Csabát, hogy próbáljuk ki ezt a lakhatást. Mára már ő is otthonának tekinti a jurtát, amely idén készen lett, a kályhához csak a kályhacső hiányzik, télen már tudunk fűteni – bocsátja előre Dominika, aki a természetközeli életmódja során szerzett tapasztalatait eddigi két könyvében írta meg. Mosolyogva teszi hozzá, ha egyszer ideje lesz, akkor megírja a harmadik könyvet is, ennek a tartalma már összeállt a fejében.
Arról már eredeti japán és kínai teák fogyasztása közben az udvaron, pokrócra leheveredve Csaba mesél, hogy a szülei is kertészkedtek, sőt az apai nagyapja egyenesen a bolgárkertészektől szerezte a tudását. – Szentes környékére a bolgárok hozták be a zöldségkultúrát 1873-ban, az volt a titkuk, hogy ők öntözték a növényeket, előtte Magyarországon csak szárazkertészkedés volt.