Szánthó Miklós: Politikai okai is lehetnek a kvótaper késleltetésének

Ha túl hamar születik előzetes döntés a kvótaperben, annak eredménye hatással lehet az önkormányzati választásokra is – nyilatkozta lapunknak Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ vezetője. A szakértő szerint az egész eljárás abszurd, mivel egy évekkel ezelőtti ideiglenes határozatot kérnek számon hazánkon 2019-ben.

Az uniós bíróság július végére ígérte a főtanácsnoki véleményt Fotó: Francois Lenoir Forrás: Reuters

A kvótaper miatt politikai kelepcébe kerültek az uniós szervek – válaszolta lapunk kérdésére Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ vezetője. A szakértőtől azt kérdeztük, hogy hatással lehet-e az önkormányzati választásokra az, ha a kvótaperben még az őszi voksolás előtt ismertetik az úgynevezett főtanácsnoki indítványt, amely az esetek túlnyomó többségében előrevetíti az ítéletet.

– Ha túl „hamar” hozná meg az EU bírósága a Magyarországot elmarasztaló döntést, azzal még az önkormányzati kampány során önként adná bizonyítékát annak, amit a magyar kormánypártok állítanak, azaz hogy a migránsok betelepíttetése valós szándék az unió részéről – emelte ki Szánthó. Hozzátette: az eljárás egyébként teljesen abszurd, hiszen egyszer azt mondja az EU, hogy a 2015-ös kvótahatározat csak ideiglenes, máskor meg azt 2019-ben is számon akarják kérni.

Mint ismert, az Európai Unió Bírósága július 29-re ígérte a – többek közt – Magyarország ellen indított kvótaperben a főtanácsnoki indítványt, ám a dokumentum ismertetése csúszik, egyelőre ismeretlen okokból. Lapunk úgy tudja, hogy lehetnek technikai okai is a késésnek, vagy egyszerűen a főtanácsnok még nem készült el a beadvánnyal. Szánthó Miklós válasza alapján azonban akár politikai okai is lehetnek a késlekedésnek. A per azért indult, mert a brüsszeli döntés alapján a magyar kormány nem akart befogadni hazánkba 1294 migránst, ám viszonylag hamar kiderült, hogy az áthelyezések ennél jóval több bevándorló befogadását jelentenék.

Az uniós bíróság július végére ígérte a főtanácsnoki véleményt
Fotó: Reuters

Szánthó Miklós szerint más uniós jogalkotási kezdeményezések is arra irányulnak, hogy az illegális migrációt legálissá átcímkézve tegyék lehetővé a „multikulti” Európa kialakítását. Hangsúlyozta: ez párhuzamosan azzal jár, hogy egyre több ügyben avatkoznak be a tagállami szuverenitásba, és a bevándorlásellenességet „jogállamisági deficitnek” beállítva vonnak felelősségre egyes országokat.

A szakértő példaként említette, hogy az Európai Bizottság korábban odáig merészkedett, hogy megtámadta a migrációt visszaszorítani igyekvő magyar alaptörvény-módosítást. Szánthó Miklós úgy értékelt, hogy ez nyilvánvaló jogi nonszensz, hiszen az Európai Unió nem írhatja felül a tagállami alkotmányozó akaratát. Felidézte: a szuverenitás- és identitáskontroll szükségességét az Alkotmánybíróság is megállapította, hiszen egyetlen, Magyarországot akarata ellenére tömeges bevándorlás eltűrésére kényszerítő uniós szabály sem egyeztethető össze az alaptörvénnyel.