Katasztrófahelyzetekben a mi mindig előzze meg az ént

Kétnapos konferencián és szakmai bemutatón cseréltek eszmét a közép-európai fővárosok polgári védelmi szervezetei Bécsben. Az osztrák főváros bemutatta az úgynevezett K-kör nevű ernyőszervezetét, amely katasztrófahelyzetekben hangolja össze a hivatásos és önkéntes segélyszervezetek munkáját. A rendezvényen a migráció okozta kihívásokról is szó esett, a magyar felszólalók pedig a polgárokat segítő, önkéntes rendvédelmi szervezetek utánpótlás-nevelését és az egységes szemléletű egyetemi képzés fontosságát hangsúlyozták.

A városháza előtt gyűltek össze a hivatásos és önkéntesszervezetek képviselői Fotó: A szerző felvétele

Pártpolitikai megközelítésben mindenről lehet vitatkozni, de az emberek biztonsága tekintetében egy irányba kell húzni, egy csónakban evezünk, Bécs a K-körrel ezt megvalósította – hangzott el az osztrák fővárosban azon a nemzetközi konferencián, amely a nagyvárosok biztonságát helyezte fókuszába.

A rendezvényen Bécs vezetése, a biztonsági kérdésekkel foglalkozó városi magisztrátus, a rendőrfőkapitány, a hivatásos és önkéntesszervezetek, nemzetközi vendégek képviseltették magukat. Wolfgang Kastel, a Bécs segítői (Die Helfer Wiens) elnevezésű szervezet vezetője az úgynevezett K-kör tevékenységét ismertetve elmondta: az egyesületi formában működő ernyőszervezetet harminc éve öt szervezet alapította meg, jelenleg pedig már 41 tagjuk van.

– Ez egy polgári védelmi szövetség, amelynek feladatait Bécs városa rendeletben szabályozza. Évente 320 akciót, száz előadást, negyven rendezvénynapot tartanak munkatársaink.

Peter Hanke, a bécsi szegélyszolgálatok elnöke, városi tanácsos beszámolójában elmondta: az osztrák főváros lakossága az elmúlt 15 évben 270 ezer fővel nőtt, ami komoly kihívás a polgári védelmi szervek szempontjából is. A városi tanácsos leszögezte, hogy Bécs biztonságos működéséhez a hivatásos és magán-segélyszolgálatok közös munkája elengedhetetlen.

Wolfgang Müllernek, a bécsi segélyszolgálatok helyettes vezetőjének feladata a bevetés szervezése, egyeztetve a rendőrséggel és a hadsereggel. A szakember szerint az általa vezetett szervezetnek a legnagyobb szakmai kihívás a 2015-ös migrációs válság volt. A feladat nagyságát jól jellemzi: néhány hónap alatt egymillió fő utazott át a városon.

– Bevetési jelszavunk: A mi van az én előtt! Bécs is ennek szellemében működik, nem csak a segélyszervezetek – hangsúlyozta Wolfgang Müller. Az előadásból kiderült: az önkéntesek szerepe a hirtelen, előre nem látható vagy felbecsülhető mértékű események kapcsán nő meg. Például a 2015-ös események során a bécsi főpályaudvaron rövid időn belül százezer adag élelmet biztosítottak az önkéntesek.

A vendéglátók előadói beszámoltak az utóbbi évek fejlesztéseiről is, többek között az okostelefonokra szánt ingyenes életmentő appokról, valamint a közterületeken, közintézményekben kihelyezett defibrillátorokról. A telefonos alkalmazások bevezetése, 2016. ja­nuár 1-je óta 1033 ember életét mentették meg ezek az eszközök, ebből csak idén 275 főt. Elhangzott: Bécs hétszáz (ebből négyszáz általános) iskolájában 240 ezer gyermeket és 26 ezer tanárt érnek el a polgári védelmi jellegű programokkal. Oktatják például az újraélesztés technikáját, amelynek az eredményei a hirtelen szívhalál kapcsán már érzékelhetők. A diákok és tanáraik részt vesznek az iskolák környékén a forgalomirányításban, együttműködnek a rendőrséggel és a K-körrel.

A városháza előtt gyűltek össze a hivatásos és önkéntesszervezetek képviselői
Fotó: A szerző felvétele

A nemzetközi szekcióban a Magyarországot is érintő témák között Pavle Kalinic, a zágrábi katasztrófavédelmi központ vezetője, egyetemi tanár többek között a migráció jelentette kihívásra hívta fel a figyelmet. A szakember szerint jelenleg a hazája Boszniával közös határán egyre nagyobb feszültséget okoz a balkáni útvonalon Nyugat-Európába tartó bevándorlók növekvő száma.

A magyar felszólalók közül Csige István, a Magyar Vöröskereszt Országos Igazgatóságának vészhelyzeti logisztikáért felelős koordinátora az iskolai felkészítés fontosságára hívta fel a figyelmet.

– A fiatalok viszik haza az igényt, hogy az idősebb generációk is érdeklődjenek a katasztrófavédelem iránt – jegyezte meg. Tapasztalatai szerint a megfelelően felkészített lakossággal sokkal egyszerűbb együtt dolgozni egy esetleges éles helyzetben.

Christián László rendőr ezredes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) tanszékvezető egyetemi docense Magyarország legnagyobb civil bűnmegelőzési szervezetét, a 63 ezer fős Országos Polgárőrszövetséget (OPSZ) ajánlotta a hallgatóság figyelmébe. Hangsúlyozta, hogy Közép-Európában egyedül Magyarországon tanul együtt az egyetemi képzés során fél évet a rendőr-, a tűzoltó-, a katona- és a pénzügyőrhallgató, ami meghatározó a közös elméleti és gyakorlati alapok elsajátítása szempontjából.

– Az NKE képzései iránt egyre nagyobb az érdeklődés külföldről is. Az egyetem szoros kapcsolatban van az OPSZ-szel. Az ezredes azt is bejelentette, hogy idén ősszel egyetemi polgárőrszervezet alakul az NKE-n, a jelentkező hallgatók kreditpontokat kapnak.

Kardos Pál, a Budapesti Polgárőrszövetség elnöke, az OPSZ alelnöke a szervezetet bemutatva elmondta: jelenleg 1600 polgárőr van a magyar fővárosban.

– A 63 ezer polgárőr munkáját törvény szabályozza, ahogy a formaruhát, a képzést, a jogokat és kötelezettségeket is. Azokat az önkéntes, lokálpatrióta, 18 év feletti, büntetlen előéletű polgárokat keresik, akik tenni akarnak lakókörnyezetükért és sikeresen elvégzik a tanfolyamot – sorolta.

A bécsi kétnapos nemzetközi konferencia tegnap a városháza előtti parkban a hivatásos és önkéntes szervezetek kitelepülésével és bemutatóival ért véget.