– Egy szövetséges vonatkozásában az államközi viszonynak három fontos pillére van: a gazdasági, a politikai és a katonai. Ehhez képest a történeti múlt okán ez a hármas már nem ilyen egyértelmű Magyarország és Oroszország viszonyában – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek ifj. Lomnici Zoltán.
A Századvég jogi szakértője kiemelte: a tegnapi találkozón kiderült, a gazdasági mellett a politikai síkon is számos közös kapcsolódás van. A szakember szerint ilyen a keresztény közösségek védelme és a migrációval szembeni védekezés kérdése.
– A magyar kormányfő szóvá tette a harmadik pillért is, Magyarország NATO-tagállam lévén a NATO és Oroszország közötti kapcsolatok javítását irányozza elő, hazánk ebben mindenképpen partner kíván lenni.
A szakértő a magyar–ukrán viszony kapcsán hangsúlyozta, az kifejezetten egyfajta liberálbolsevik reflex, hogy ha Ukrajnáról van szó, akkor Magyarország lépéseit kizárólag az Oroszországgal való viszony kontextusában értelmezik Nyugat-Európában. – Jelenleg egy olyan partner azonosult a magyar törekvésekkel, amely méreténél és lehetőségeinél fogva aktívabban tud hozzájárulni ennek a kezdeményezésnek a sikeréhez – értékelt ifj. Lomnici Zoltán.
– Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin egyeztetésén felölelték azt a lehetséges spektrumot, amely Magyarország és Oroszország között számításba jöhet – jelentette ki lapunknak Boros Imre, az első Orbán-kormány minisztere.
A közgazdász fontos fejleményként emelte ki, hogy a külkereskedelmi mérleg kiegyensúlyozottabbá tételét célzó beruházásokról állapodtak meg, és például magyar élelmiszer- és gyógyszeripari cégek növelhetik a kapacitásukat Oroszországban.
– A NATO és Oroszország közötti feszültség csökkentésében is fontos szerepet játszhat a magyar kormányzat, amely ezen a területen is több hangszeren képes játszani, szemben a korábbi szocialista vezetéssel, amely a merjünk kicsik lenni stratégiáját tűzték zászlajukra – mutatott rá. Kiemelt jelentőségű eredményként említette a keresztény közösségek védelmére kötött együttműködési megállapodást.
