Egy egész kultúra áll átfogó támadás alatt

Nemcsak egyes emberek, közösségek, hanem egy egész kultúra áll szervezett és átfogó támadás alatt – szögezte le tegnap Orbán Viktor a keresztényüldözésről szóló második nemzetközi konferen­cián Budapesten. A miniszterelnök hangsúlyozta: miközben Európa hallgat a politikai korrektség szájzára miatt, Magyarország azt az utat választotta, hogy segítséget nyújt mindazoknak, akiket Krisztusba vetett hitük miatt hurcolnak meg.

Orbán Viktor a konferencián hangsúlyozta: jogunk van megvédeni az életformánkat Fotó: Kurucz Árpád

Orbán Viktor ennek kapcsán hangsúlyozta, hogy akik a keresztényüldözést csak humanitá­rius problémaként kezelik, nem beszélnek arról, ami a legfontosabb: nemcsak egyes emberek, közösségek, hanem egy egész kultúra áll szervezett és átfogó támadás alatt. A miniszterelnök arról is beszélt, hogy ennek a támadásnak változatos formái a népességcsere, a bevándorlás, a megbélyegzés, a kigúnyolás és a politikai korrektség szájkosara.

Orbán Viktor a konferencián hangsúlyozta: jogunk van megvédeni az életformánkat
Fotó: Kurucz Árpád

A mi ügyünk

Orbán Viktor szavai szerint a legnagyobb tévedés, amelyet egy európai ember a keresztényüldözésről hallva mondhat, az az, hogy ez vele az ő országában sosem történhet meg. Hiszen a terror már eddig is többször lecsapott Európában, a nyugati országok sok katonát adtak az Iszlám Államnak, és az illegális migrációval ellenőrizetlenül jöttek a radikális iszlámot követő tömegek Európába. Azt is megemlítette, hogy a demográ­fiai előrejelzések szerint a nem távoli jövőben lesznek olyan európai országok, ahol a vallási, kulturális arányok gyorsan megváltoznak. Ettől csak az mentheti meg a kontinenst – tette hozzá –, ha visszatalál keresztény identitásához, ezért a magyar politika kiindulópontja, hogy nekünk, keresztényeknek jogunk van megvédeni kultúránkat és az ebből fakadó életformánkat.

A konferencián felszólalt Azbej Tristan, a Miniszterelnökség üldözött keresztények megsegítéséért és a Hun­gary Helps program megvalósításáért felelős államtitkára is, aki hangsúlyozta, az üldözött keresztények megsegítése nem választás kérdése, hanem becsületbeli ügy. Az államtitkár úgy fogalmazott: Budapest a konferencia idején nemcsak Magyarország fővárosa, hanem a keresztény szabadság és a keresztények szabadságának fellegvára, az üldözött keresztények biztos támasza is. Azbej Tristan kijelentette: a konferencia felhívás és sürgetés a nemzetek közösségéhez, hogy sorakozzunk fel a keresztény szabadság zászlaja alatt, és fordítsuk meg a történelem menetét.

Magyar példamutatás

Szijjártó Péter külügyminiszter arról beszélt, hogy a kormány visszautasítja azt a nemzetközi közösség részéről sokszor jelentkező megközelítést, miszerint a keresztényfóbia, a kereszténygyűlölet bármely formája elfogadható.

A külügyminiszter rámutatott: a jelenlegi nemzetközi politikai keretek között bátorságra van szükség ahhoz, hogy a keresztények sorsáról nyíltan beszéljenek, és azok is rendkívüli bátorságról tettek tanúbizonyságot, akik a mostani tanácskozásra elfogadták a meghívást. Ez annak ellenére így van, hogy a tények mellettünk állnak – fogalmazott a miniszter, és emlékeztetett rá, hogy az elmúlt évben 2625 keresztényt tartóztattak le mindenféle jogalap nélkül, és több mint 1200 keresztény templomot támadtak meg világszerte. Szijjártó Péter úgy látja, mindennek ellenére a nemzetközi közösség nem képes a kérdés megfelelő kezelésére, miközben sokszor képmutató módon viselkedik.

A külügyminiszter rámutatott: sokszor azt sugallják, mintha keresztény közösségekről beszélni egyfajta diszkrimináció, megkülönböztetés lenne, de megemlítette azt is, hogy egyre több ország közelít úgy a kérdéshez, mint mi.

A konferenciára meghívást kapott II. Efrém Ignác, az Antiochiai Szír Ortodox Egyház pátriárkája, aki megköszönte Magyarország elköteleződését az üldözött keresztények mellett. A pátriárka felhívta rá a figyelmet, hogy a magyar segítségnyújtás más országokat is inspirált, hogy nyilvánosan kiálljanak mellettük. – Közösségeink jelenléte azon a földön, ahol a kereszténység megszületett, szükségszerűség és a muszlim közösségek számára is létfontosságú, a keresztények ugyanis mindig aktív szerepet vállaltak a társadalomban – hangsúlyozta az egyházi vezető, aki arról is beszélt, hogy megmaradásukhoz vallásszabadságra és a vallások közötti párbeszédre van szükség.