Kövér László: A nyugat-balkáni országok euroatlanti csatlakozása magyar nemzeti érdek

A Nyugat-Balkán országainak euroatlanti csatlakozása Magyarország nemzeti érdeke, ezért a régióra vonatkozó magyar külpolitikai stratégia a jövőben is változatlan marad – jelentette ki Kövér László házelnök hétfőn az Országházban, a délkelet-európai országok parlamenti elnökeinek 9. találkozóján.

Eszerint Kövér László arról beszélt, hogy a magyarok mind 30 évvel ezelőtt – a rendszerváltáskor -, mind 15 évvel ezelőtt – az uniós csatlakozáskor – azon az állásponton voltak: Európa újraegyesítése, benne a délkelet-európai országok uniós tagságával, történelmi feladat és cél. Egyrészt mert erkölcsi szükségszerűség egy 20. századi politikai bűn jóvátétele, másrészt mert Európa a 21. században csak akkor lehet sikeres, ha összpontosítani tudja az európai országok és nemzetek erejét, ha felhagy az alá-fölé rendeltség megközelítésével és a kettős mércével – indokolta.

Kijelentette: minden gazdasági, biztonsági és stratégiai elemzésnek logikusan arra a következtetésre kell jutnia, hogy az EU értékeinek védelme érdekében föl kell venni minden országot a délkelet-európai térségből.

Úgy fogalmazott: ha ezzel kapcsolatban nem lesznek pozitív döntések kormányzati oldalon, a bővítési politika hitelessége szertefoszlik, visszafordíthatatlan károkat és a destabilizáció lehetőségét előidézve ezzel a térség országaiban. Fontosnak nevezte ezért, hogy nyitva hagyják az ajtót az új tagok előtt. Ebben a folyamatban pedig Magyarország továbbra is kezdeményező szerepet kíván betölteni – jelezte.

Magyarországnak ugyanis az EU mélyítése kizárólag a közösség bővítésével együtt képzelhető el – hangsúlyozta a házelnök, arról biztosítva a jelenlévőket, hogy a 2024 második félévi magyar EU-elnökség is kiemelt kérdésként fog tekinteni a bővítésre.

Biztatta továbbá a részt vevő délkelet-európai parlamenti vezetőket, hogy saját külhoni nemzeti közösségeik ügyében működjenek együtt a megoldások megtalálásában. Ez ugyanis országaik, nemzeteik érdeke, illetve alapvető az uniós integrációs törekvéseik szempontjából is – mondta Kövér László.

Az Országgyűlés Sajtóirodája a találkozó zárónyilatkozatát is továbbította az MTI-nek. Ebben a délkelet-európai és a visegrádi országok parlamenti elnökei megerősítik elkötelezettségüket az EU bővítése mellett. Felhívják a tagállami vezetők figyelmét arra, hogy az EU sikerének és fejlődésének kulcsa az a vállalás, miszerint minden olyan európai ország, amely kész értékközösséget vállalni az unió tagállamaival, csatlakozhat a közösséghez.

A délkelet-európai országok csatlakozása az EU-hoz alapvetően összefügg az egész kontinens biztonságával, stabilitásával és fejlődésével is – hangsúlyozták, történelmi hibának nevezve, hogy az Európai Tanács legutóbbi ülésén elmaradt a döntés a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről a kívánt feltételeket teljesítő két tagjelölt országgal. A parlamenti elnökök ezért felszólítják az EU-tagállamok politikai döntéshozóit, tegyenek meg mindent, hogy Albánia és Észak-Macedónia esetében minél hamarabb megszülessen a döntés a tárgyalások megkezdéséről. Emellett fontosnak tartják a tárgyalások felgyorsítását azokkal az országokkal, amelyekkel ezek már folynak.