Az amatőr hadtörténész Szebenyi segítette hozzá a rendőrséget ahhoz, hogy megtalálják a 2002-es móri mészárlás két valódi tettesét. A nyolc halálos áldozatot követelő vérengzés után Kiglics Attila két rablótársát, Kaiser Edét és Hajdú Lászlót nevezte meg móri elkövetőként. Miután bíróságra vitték Kaisert és Hajdút, Kaisert jogerősen el is ítélték életfogytiglani szabadságvesztésre, Kiglics megkapta a 25 millió forintos nyomravezetői díjat, majd – állítólag az alku részeként – ellenőrzött körülmények között távozhatott is az országból.
Kaiserék elítélése után évekkel Szebenyi István a fémdetektorával fegyveralkatrészeket és pisztolyokat talált Tatabánya közelében az erdőben, köztük a veszprémi postásgyilkosságnál használt pisztolyt. A nyomozók a fegyver alapján jutottak el a tatabányai Nagy Lászlóhoz és Weiszdorn Róberthez. Elfogásuk után Nagy egyszer csak odafordult kihallgatóihoz azzal, hogy megtalálták-e a móri gyilkos fegyvert a házkutatáskor, a nemleges válaszra pedig megmondta, a szobában, a szekrény lábazatában keressék. Ott is volt a Scorpio típusú minigéppisztoly. A nyomozók bizonyították, Nagy ölte meg a veszprémi postást, majd rendezett vérengzést a móri bankfiókban, ahol Weiszdorn segédkezett neki.

Fotó: MTI/Földi Imre
Nagy László még a vádemelés előtt öngyilkos lett cellájában, a mészárlás alatt a móri bankfiók ajtajában álló és az ügyfeleket elküldő Weiszdorn, aki a biztonsági őr halálért is felelős, életfogytiglani fegyházat kapott azzal, hogy legkorábban 40 év letöltése után szabadulhat feltételesen.
Szebenyi István 13 éve indított pert, illetve pereket a 25 milliós vérdíj feléért, 12,5 millió forintért, miután a rendőrség nem fizetett. Az utolsó per most érhet véget Kiglics vallomásával.
– Zárt tárgyalás lesz, így én sem lehetek bent – magyarázta a Bors című lapnak Szebenyi. – Nem vagyok optimista, mert bár tudom, hogy igazam van, de – az eddigiekből ítélve – bármi megtörténhet. Ha ez nem sikerül, akkor itthon nincs több lehetőségem a fellebbezésre, ezután már csak Strasbourgban, az Emberi Jogok Európai Bizottságához fordulhatok, és el is fogok menni! – szögezte le. – A védett tanúnak és nekem ugyanannyi szerepünk volt az ügyben, így azt az irányelvet követem, hogy a fele nyomravezetői összeg megillet engem – indokolta a döntését.