Orbán Viktor: Törökország nélkül nem lehet megállítani az Európa felé irányuló migrációt

Magyarország elismerését fejezte ki Törökországnak, amely csak az idén eddig 350 ezer illegális határátlépőt tartóztatott fel – közölte a kormányfő.

Turkish President Recep Tayyip Erdogan and Hungarian Prime Minister Viktor Orban sign documents during a news conference in Budapest, Hungary November 7, 2019. REUTERS/Bernadett Szabo - RC2F6D9AE7A2 Fotó: REUTERS Forrás: Reuters

A magyar-török gazdasági együttműködésre kitérve Orbán Viktor közölte: jelenleg 3,1-3,2 milliárd euró körül van a két ország közötti kereskedelmi forgalom, amelyet 6 milliárd euróra szeretnének növelni.

Az energetikában ugyancsak stratégiai partnere Törökország Magyarországnak, amelynek az energetikai szuverenitáshoz szüksége van az Ankarával való együttműködésre is – fejtette ki. Jó hírnek nevezte, hogy hamarosan létrejön az a vezeték, amelyen keresztül Törökországból gáz érkezhet majd Közép-Európába. Úgy számolnak – tette hozzá -, hogy Magyarországra 2021 végére jöhet gáz ezen az ágon.

A kormányfő felelevenítette, a napokban megtörtént a magyar gazdaságtörténet legnagyobb Magyarországon kívüli tőkebefektetése: a Mol nagy értékű üzletrészt vásárolt egy azeri gázmezőben és az ahhoz kapcsolódó, Törökországig futó csővezetékben. Megjegyezte, az ügylethez még szükséges a török versenyhivatal jóváhagyása.

Orbán Viktor végül megjegyezte: magyar állami ösztöndíjjal 150 török tanul ma Magyarországon, a szakmák közötti felosztásukban a török fél szabad kezet kap.

Azzal kapcsolatban, hogy Magyarország nem ítélte el Törökországot észak-szíriai offenzívája miatt, Orbán Viktor egyrészt azt mondta: Magyarország mindig meg fogja adni a tiszteletet Törökországnak, és „ha Magyarországon valaki nem adja meg ezt a tiszteletet Törökországnak, nekem az a dolgom, hogy miniszterelnökként elnézést kérjek esetleg Törökországtól”.

„Mi nem törődünk abba bele, hogy gúnyolódni lehessen egy másik ország vezetőjén, egy másik országon”

– hangsúlyozta.

Másrészt megismételte: Magyarország nem akarja, hogy déli határainál kelljen feltartóztatni több százezer embert, ezért „nekünk támogatni kell Törökországnak azokat a törekvéseit, hogy biztonsági zónákat hozzon létre a szomszédságában, és oda visszatelepítse” a migránsokat. „Attól, hogy az EU tagjai vagyunk, nem veszek át rossz szokásokat. (...) Magyarország így tekint Törökországra is” – közölte.

Arra a felvetésre, hogy Várhelyi Olivér uniós biztosként a bővítés- és szomszédságpolitikai portfólióért felelhet majd, a miniszterelnök úgy fogalmazott:

„az, hogy Magyarország vállalja a bővítés- és szomszédságpolitikai teendőket, jól mutatja, hogy nem a könnyű sikerért futunk”.

Ennél hálátlanabb portfólió ugyanis ma nincs az EU-ban – mondta -, de Magyarország úgy érzi, megfelelő érveket tud majd bemutatni a bővítés mellett. Azt is jelezte ugyanakkor, hogy van egy uniós országcsoport, amely a bővítés teljes joganyagát megreformálná.

A sajtótájékoztató előtt Orbán Viktor és Recep Tayyip Erdoğan jelenlétében a magyar és a török fél több megállapodást írt alá: levéltári együttműködési megállapodást, postai együttműködési szándéknyilatkozatot, családügyi együttműködési szándéknyilatkozatot, oktatási, valamint kulturális megállapodást, közúti fuvarozási megállapodást, szándéknyilatkozatot a Stipendium Hungaricum program keretében történő együttműködésről, űrkutatási együttműködési szándéknyilatkozatot és egy diplomáciai együttműködési szándéknyilatkozatot. A 10. dokumentum egy politikai nyilatkozat volt, amelyet Orbán Viktor és Recep Tayyip Erdoğan írt alá.

Erdoğan: Továbbra is ilyen jó kapcsolatokra van szükség Magyarországgal

A török elnök Orbán Viktor kormányfővel tárgyalt, majd közös sajtótájékoztatójukon kiemelte: csaknem 4 millió menekült tartózkodik Törökországban, közülük sokan mennének tovább Európába, de „az együttműködés miatt mi türelmesen feltartóztattuk ezt a tömeget”. Biztonsági zónára van szükség, hogy visszaküldhessék őket a hazájukba – mondta. Hozzáfűzte: az ENSZ főtitkárával abban maradtak, hogy donorkonferenciát szerveznek Törökország terveinek megvalósításához.

Elmondta: Magyarország támogatja Törökországot a terrorizmus elleni küzdelemben, a NATO-ban szövetségesek, stratégiai partnerek. Hangsúlyozta, hogy a nemzetközi terrorizmus ellen csak úgy lehet küzdeni, ha a NATO-szövetségesek „nem állnak szóba terroristákkal”.

Kijelentette:

az Iszlám Állam harcosaival szemben Törökország lép fel a leghatározottabban, nem hátrál meg, továbbra is elszánt ebben a küzdelemben.

A török elnök azt is mondta, hogy nem kapták meg azt az összeget, amelyet az EU ígért a menekültek ellátására.

Kérdésre úgy vélekedett, gondoskodnak a menekültekről, de mindent Törökország sem bír el. Ha azt látják, hogy nincs megoldás, ki kell tárni a kapukat, és nyilvánvaló, hogy akkor merre indulnának meg az emberek – mondta.

Recep Tayyip Erdoğan kitért arra:

6 milliárd dolláros kereskedelmi forgalmat határoztak meg célként, amely reális. Magyarország és Törökország képes ennek elérésére

– mondta.

A török elnök közölte: nagyra értékelik, hogy Magyarország mindig támogatta Törökország EU-csatlakozását. Az unió az elmúlt időben nagyon elutasítóan kezelte Törökországot, és saját magának is sokat árt ezzel, hiszen Törökország tagságával az EU is nyerhetne – vélekedett. Hozzátette: a visegrádi csoporttal is jó Törökország kapcsolata, és ezt erősíteni szeretnék.

Kifejtette: a magyar-török felső szintű stratégiai tanács negyedik ülését rendezték meg most Budapesten, és a tárgyalásokon sok témát érintettek, amelyek a jövőre nagy hatással lehetnek. A témák között említette a politikai, biztonságpolitikai kérdéseket, a migrációt, a kereskedelmi, kulturális, az oktatási kapcsolatokat, valamint a közúti fuvarozást.

Megemlítette: 15 török üzletember is érkezett most ide, hogy megbeszéléseket folytassanak, az ankarai kormány minden támogatást megad az üzleti kapcsolatok építéséhez, és ugyanezt várják el Magyarországtól is.

Köszönetet mondott a támogatásért, hogy 2020 szeptemberében megkezdheti működését Budapesten a Maarif Alapítvány iskolája.

A török elnök arról is beszélt, hogy példaértékű együttműködést szeretnének kialakítani a közös történelmi és kulturális emlékek gondozásában. Emlékeztetett: a renovált Gül baba türbéjét tavaly avatták fel.

Recep Tayyip Erdoğan azt is elmondta, hogy Magyarország megfigyelőként jelen van a Türk Tanácsban, a szervezet irodáját nemrég avatták fel Budapesten. Mindez azt segíti, hogy még jobb kapcsolatokat ápolhassanak Közép-Ázsiával – fűzte hozzá.

Egy azzal kapcsolatos kérdésre, hogy a jövő héten találkozik Donald Trump amerikai elnökkel, Recep Tayyip Erdoğan közölte: a kétoldalú kapcsolatokról, a térség helyzetéről, kereskedelmi kérdésekről lesz szó, a legfontosabb téma pedig a terrorizmus elleni harc lesz.

Megérkezett Budapestre Recep Tayyip Erdoğan

Recep Tayyip Erdoğant Áder János köztársasági elnök fogadta a Sándor-palotánál, majd elkezdődött a megbeszélés Orbán Viktor miniszterelnökkel. A tárgyaláson várhatóan gazdasági és biztonságpolitikai kérdésekről is szó lesz. A török elnök legutóbb tavaly októberben járt Magyarországon – hangzott el az M1 Híradójában.