Egy nyomtatott bécsi szeletet, legyen szíves!

Jóllehet a gabona és a hús még évtizedekig az emberiség fő tápláléka lesz, a termőterületek kizsákmányolása és a környezetszennyezés miatt azonban már a közeli jövőben drámaian meg fog változni nemcsak az, ahogyan az élelmiszereinket előállítjuk, de az is, hogy mit eszünk – állítja Kozák Ákos jövőkutató.

Haiman Éva
2019. 12. 24. 10:52
Napjainkban reneszánsza van a főzésnek, a fiatalok körében ez már inkább szabadidős tevékenység Fotó: Kurucz Árpád
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– Gesztenyerizottó lesz a karácsonyi vacsora, olyan, mint az igazi, csak tenyésztett baktériumból készül, aminek nulla az ökológiai lábnyoma – mondja Ruby, a húszas évei elején járó lány az Évről évre című HBO-sorozat utolsó részében. A film egy brit család életén keresztül mutatja be, hogyan változhat meg az életünk a következő röpke húsz évben. Mondhatnánk, a sorozat készítőinek túl élénk a fantáziája, ám a helyzet az, hogy még az egyébként realista jövőkutató, Kozák Ákos szerint is a világ olyan ütemben felgyorsult, hogy a tenyésztett baktériumból készült gesztenyerizottó éppúgy nem utópia, mint az in vitro, vagyis a laboratóriumi körülmények között előállított műhús vagy a 3D-ben nyomtatott bécsi szelet. – Nyilvánvaló, hogy a környezetterhelés miatt a hústermelés nem folytatódhat sokáig a ma ismert gyakorlat szerint, ezért fokozatosan hozzá kell szoknunk az olyan, ma még idegennek ható technológiákhoz és ételekhez, mint az őssejtekből nyert vagy a növényi alapú húsfélék, amiket már most képesek úgy előállítani, hogy vérezzenek, így például a steak rajongóinak is meglegyen a kellő illúzió – mond egy sokak számára ijesztő példát Kozák Ákos. S ha ez még nem lenne elég, akkor egy friss tudományágat, az úgynevezett neurogasztronómiát is megemlíti, amely azzal kísérletezik, hogyan lehet az agyban olyan illatokat, ízeket előidézni, amelyek valójában nem léteznek. E tudományág művelői szerint egyszerűbb az agyat rávenni, hogy élvezze mondjuk a natúr párolt zöldségek ízét, mintha a növényeket genetikailag próbálnánk megváltoztatni. A jövőkutató szerint azonban sem az új ételektől, sem attól nem kell tartani, hogy mondjuk a terméshozamok növelése miatt olyan genetikai és egyéb módosításokat hajtanak majd végre az állatokon, növényeken, amelyek esetleg veszélyeztethetik az egészségünket. Mint fogalmaz, a technológiai változásokat nem a sötét erők irányítják, és szerinte az irány az, hogy a jelenleginél jóval alacsonyabb környezetterheléssel, kisebb helyen állítsunk elő nagy tömegek számára tápláló és egészségesebb ételeket. – A technológia sok mindent meg fog változtatni, hiszek benne, hogy az ételeink mindinkább minden-, de legfőképpen bűntudatmentesek lesznek, mert miközben ugyanazt az élményt nyújtják, sokkal kevésbé lesznek károsak az egészségünkre. Hosszú távon az egészséges hedonizmus kora jön, és én ennek édesszájúként kifejezetten drukkolok – mondja mosolyogva Kozák Ákos. Ő úgy látja, a genetikai eljárások elterjedésével mindinkább előtérbe kerül a személyre szabott étrend, ami alapján akár robotszakácsok is előállíthatják majd a napi menünket, ami a leginkább igazodik majd nemcsak a genetikai hajlamainkhoz, esetleges ételérzékenységeinkhez, de az életmódunkhoz, életstílusunkhoz is. Szerinte a hús ugyan még jó ideig az egyik legfőbb táplálékforrás lesz, de át kell értékelnünk a hús fogalmát, és főleg át kell állítanunk érzékszerveinket az új konyhára, eddig ismeretlen vagy ritka összetevőkre. Már most egyre többen gondolkodnak alternatívákban, a vegetáriánus, vegán mellett már ma sokan követik a flexitariánus étrendet: ők is alapvetően a növényi táplálkozás hívei, de néhanapján szívesen fogyasztanak minőségi húsokat. A köreteknél pedig a rizs és a krumpli helyett a friss zöldségek lesznek az új sztárok.

Napjainkban reneszánsza van a főzésnek, a fiatalok körében ez már inkább szabadidős tevékenység
Fotó: Kurucz Árpád

A régi sémákat tehát az étkezésben is el kell felejteni – állítja Kozák Ákos, aki „jövendölését” nem a csillagokból és nem is a csirkebélből, hanem a szociológia tudományának művelőjeként a technológia soha nem látott fejlődéséből, valamint a társadalmi-gazdasági változásokból vezeti le. Viszont a dolog fordítva is működik: annak megfigyelése, hogy mit veszünk le a polcról, mit eszünk és hol – vagy éppen hogy mit nem fogyasztunk – a modern társadalom szerveződésének megértéséhez ad útmutatót, hiszen az étkezés felfogható úgy is, mint a fogyasztói társadalom szimbolikus tevékenysége.

Kozák Ákos emlékeztet: 2030-ban megközelítőleg 110 olyan város lesz a világon, amelynek a népessége meg fogja haladni az ötmillió főt, de ezen belül negyvenben tízmilliónál is többen élnek majd. Egyre több az egyszemélyes háztartás, idősek és fiatalok körében egyaránt. Márpedig már a jelenlegi kutatások is azt mutatják, hogy a döntően városi társadalmakban sokkal kevesebb időt töltenek főzéssel az emberek, mint ahol a többség falusi környezetben él. Ennek csak látszólag mond ellent, hogy ma a világban egyébként reneszánsza van a főzésnek, mert a fiatalok körében ez egyre kevésbé napi kötelességként, inkább szabadidős tevékenységként jelenik meg.

– A mai kor városi emberének életmódja nem egyféle, hanem – szakszóval úgy mondják – multiopcionális, amibe simán belefér, hogy otthon saját maga által készített reggelit fogyaszt, délben egy kifőzdében vagy gyorsétteremben ebédel, este pedig étteremben vacsorázik. A világ változik, mégpedig egyre gyorsuló ütemben, az étkezés pedig, mint a szélesen értelmezett kultúra része, saját és tágabb környezetünk szokásainak, gondolkodásmódjának, értékeink lenyomata, vele együtt változik – mutat rá a szociológus.

Baljós próféciák

Sokan és régóta kongatják már a vészharangokat a Föld erőforrásainak kimerülésével kapcsolatban, manapság a klímaváltozás és a termőföldek kizsákmányolása a sötét jóslatok fő indikátora. Kozák Ákos azonban nem osztja a vészjósoló előrejelzéseket. Sőt azt állítja: minden eddiginél nagyobbak az esélyeink arra, hogy megfelelő élelmiszerrel lássuk el az emberiséget. A jövőkutató a forradalmian megújuló élelmiszeriparban, a biotechnológiában látja az élelmiszerhiány megoldásának kulcsát. Meggyőződése, hogy a régi sémákat el kell felejteni, a jövőt az új, például a talaj vagy a víz nélküli növénytermesztési módszerek jelentik majd, esetleg a városi mezőgazdaság, amikor akár egy kiüresedett bérházban is meg lehet majd termelni a környéken élők zöldségszükségletét. Úgy véli: a nem véletlenül nagy kezdőbetűkkel írt Új Mezőgazdaság felülírja az eddigi termelési módszereket, megsokszorozza a lehetőségeinket, vagyis nem kell attól tartanunk, hogy a bolygó lakóinak nem lesz mit ennie.

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.