Egy nyomtatott bécsi szeletet, legyen szíves!

Jóllehet a gabona és a hús még évtizedekig az emberiség fő tápláléka lesz, a termőterületek kizsákmányolása és a környezetszennyezés miatt azonban már a közeli jövőben drámaian meg fog változni nemcsak az, ahogyan az élelmiszereinket előállítjuk, de az is, hogy mit eszünk – állítja Kozák Ákos jövőkutató.

Napjainkban reneszánsza van a főzésnek, a fiatalok körében ez már inkább szabadidős tevékenység Fotó: Kurucz Árpád

Napjainkban reneszánsza van a főzésnek, a fiatalok körében ez már inkább szabadidős tevékenység
Fotó: Kurucz Árpád

A régi sémákat tehát az étkezésben is el kell felejteni – állítja Kozák Ákos, aki „jövendölését” nem a csillagokból és nem is a csirkebélből, hanem a szociológia tudományának művelőjeként a technológia soha nem látott fejlődéséből, valamint a társadalmi-gazdasági változásokból vezeti le. Viszont a dolog fordítva is működik: annak megfigyelése, hogy mit veszünk le a polcról, mit eszünk és hol – vagy éppen hogy mit nem fogyasztunk – a modern társadalom szerveződésének megértéséhez ad útmutatót, hiszen az étkezés felfogható úgy is, mint a fogyasztói társadalom szimbolikus tevékenysége.

Kozák Ákos emlékeztet: 2030-ban megközelítőleg 110 olyan város lesz a világon, amelynek a népessége meg fogja haladni az ötmillió főt, de ezen belül negyvenben tízmilliónál is többen élnek majd. Egyre több az egyszemélyes háztartás, idősek és fiatalok körében egyaránt. Márpedig már a jelenlegi kutatások is azt mutatják, hogy a döntően városi társadalmakban sokkal kevesebb időt töltenek főzéssel az emberek, mint ahol a többség falusi környezetben él. Ennek csak látszólag mond ellent, hogy ma a világban egyébként reneszánsza van a főzésnek, mert a fiatalok körében ez egyre kevésbé napi kötelességként, inkább szabadidős tevékenységként jelenik meg.

– A mai kor városi emberének életmódja nem egyféle, hanem – szakszóval úgy mondják – multiopcionális, amibe simán belefér, hogy otthon saját maga által készített reggelit fogyaszt, délben egy kifőzdében vagy gyorsétteremben ebédel, este pedig étteremben vacsorázik. A világ változik, mégpedig egyre gyorsuló ütemben, az étkezés pedig, mint a szélesen értelmezett kultúra része, saját és tágabb környezetünk szokásainak, gondolkodásmódjának, értékeink lenyomata, vele együtt változik – mutat rá a szociológus.

Baljós próféciák

Sokan és régóta kongatják már a vészharangokat a Föld erőforrásainak kimerülésével kapcsolatban, manapság a klímaváltozás és a termőföldek kizsákmányolása a sötét jóslatok fő indikátora. Kozák Ákos azonban nem osztja a vészjósoló előrejelzéseket. Sőt azt állítja: minden eddiginél nagyobbak az esélyeink arra, hogy megfelelő élelmiszerrel lássuk el az emberiséget. A jövőkutató a forradalmian megújuló élelmiszeriparban, a biotechnológiában látja az élelmiszerhiány megoldásának kulcsát. Meggyőződése, hogy a régi sémákat el kell felejteni, a jövőt az új, például a talaj vagy a víz nélküli növénytermesztési módszerek jelentik majd, esetleg a városi mezőgazdaság, amikor akár egy kiüresedett bérházban is meg lehet majd termelni a környéken élők zöldségszükségletét. Úgy véli: a nem véletlenül nagy kezdőbetűkkel írt Új Mezőgazdaság felülírja az eddigi termelési módszereket, megsokszorozza a lehetőségeinket, vagyis nem kell attól tartanunk, hogy a bolygó lakóinak nem lesz mit ennie.