A visegrádi országok „Európa kétkedői és optimistái” – áll a svájci Neue Zürcher Zeitung (NZZ) részletes cikkében nemzetközi kutatások alapján. Bár a térség egyes államai, így Lengyelország, Csehország, Magyarország és Szlovákia több szempontból is nehéz helyzetből indult harminc évvel ezelőtt, a rendszerváltozás idején, a hivatkozott kutatások alapján a közép- és kelet-európaiak mégis úgy érzik, hogy messzire jutottak el az elmúlt évtizedekben – részben az Európai Uniótól érkező támogatások, részben a személyek szabad mozgása és az új gazdasági lehetőségek, a közös és egységes piac miatt. Bár a nehezebb történelmi múlt alapot ad a borúlátásra, az előbbi okokból is kifolyólag a polgárok most sokkal pozitívabban ítélik meg gazdasági helyzetüket a V4-országokban, mint sok nyugat-európai államban. Utóbbiak között ott vannak az olaszok, sőt még a franciák vagy a britek is. A lengyelek háromnegyede azonban elégedett a helyzetével, és a csehek kétharmada is így érez – az olaszok alig egynegyedes arányával összehasonlítva.
Az NZZ cikke szerint az értékelés tükrözi mind a felzárkózási folyamatot, mind a jelen és a jövő várakozásait. A csehek jóléti szintje a legmagasabb a térségben, de a lengyelek tették a legnagyobb ugrást: míg 1990-ben a cseh bruttó hazai termék még csak 19 százalék volt Németországhoz viszonyítva, manapság már 58 százalék. Magyarország is ezen a magasabb szinten van, miközben közvetlenül a szocialista rendszer összeomlását követően alig 31 százalékról indult el.
A teljes cikk IDE kattintva érhető el.
