Gyárfás Tamás órákon át győzködte a bíróságot

A bíróságra tegnap talpig vasban, kommandósok kíséretében érkező, más ügyek miatt 28 éves büntetését töltő Portik Tamás majd áprilisban reagálhat részletesen a vádra, miszerint 22 éve Gyárfás Tamás felbujtására megölette Fenyő Jánost. A szabadlábon védekező Gyárfás pedig tegnap megkezdte három napra tervezett, minden apró részletre kitérő előadását, és próbálta meggyőzni a bírót, hogy miért nem lehet ő a felbujtó.

Magyar Nemzet
2020. 02. 12. 7:20
20200211 budapest gyarfas tamas es portik tamas birosagi targyalasa havran zoltan magyar nmezet Fotó: Havran Zoltán
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Mindkét vádlott tagadta tegnap a Fővárosi Törvényszéken, hogy részt vett megbízóként Fenyő János 22 évvel ezelőtti megöletésében. A Fővárosi Főügyészség szerint Gyárfás Tamás felbujtotta Portik Tamást, hogy ölesse meg üzleti ellenségét, Fenyő Jánost, akit Jozef Roháč 1998. február 11-én meg is ölt Budapesten a nyílt utcán.

Talpig vasban, kommandósok kíséreté­ben érkezett Portik Tamás, aki 28 éves büntetését tölti Prisztás József és Boros Tamás meggyilkoltatása miatt. Az egykor olajozással foglalkozó bűnöző felkészülési időt kért Póta Péter bírótól, mondván: időre van szüksége a Fenyő-gyilkosság iratainak áttekintésére.

Póta Péter másfél hónapot adott a felkészülésre, így Portik áprilisban rea­gálhat részletesen a vádra, ha akar. A hosszú, zsíros hajú és szakállú, láthatóan nagyon feszült elítélt – aki nemrég két egymást követő napon is megkísérelte megölni magát – tegnap bizonyítási indítványokat is előterjesztett.

Fotó: Havran Zoltán

Igazságügyi szakértő kirendelését indítványozta azoknak a bizonyítékok sorában található hangfelvételeknek a vizsgálatára, amelyeket ő maga készített titokban évek során a Gyárfás Tamással folytatott beszélgetésekről. Direktben nem hangzik el, hogy Gyárfás felbujtja Portikot, ölesse meg Fenyőt, ám az elvégzett „munkára” több utalás is van.

– A bűncselekményeket nem követtem el, a hanganyagok manipuláltak – érvelt a bűnöző, akit ezek után elvezették a tárgyalóteremből. Majd a nyugodtnak tűnő, ám testbeszéde szerint hatalmas feszültségét féken tartó, elegáns Gyárfás Tamás következett, aki apró részletekre is kitérve győzködte a bírót, hogy miért nem lehet ő a médiamogul megölésének megrendelője.

A vád szerint Gyárfás az 1990-es évek meghatározó jelentőségű médiavállalkozó volt, akárcsak Fenyő János, aki a Vico Rt. vezérigazgatója volt. A vádlott és a sértett között az 1990-es évek közepétől üzleti vita, hatalmi harc és ezekből fakadóan erős személyes ellentét alakult ki. Gyárfás Tamás 1997-ben elhatározta, hogy a játszma végleges lezárása érdekében megöleti Fenyő Jánost.

Emiatt 1997 szeptemberé­ben megbízta az éjszakai életből ismert Tasnádi Pétert az emberöléssel, aki 12 millió forintért vállalta, azonban miután átvett hatmillió forint előleget, nem teljesítette a megbízást. A vád szerint ekkor Gyárfás Portik Tamást – akit 1994 óta ismert – bízta meg, hogy ölesse meg Fenyőt. Portik elfogadta a megbízást, és rávette – az emiatt időközben jogerősen elítélt – Jozef Roháčot Fenyő megölésére.

Gyárfás a tárgyaláson sorra véve a vádpontokat próbálta bizonyítani ártatlanságát. – A felelőtlen hamis vallomásokra és a fontos, figyelmen kívül hagyott részletekre szeretném felhívni a figyelmet – összegezte vallomásának várható tartalmát Gyárfás.

Nézzük sorjában vádlotti vallomásának elemeit!

Az első vádpont szerint üzleti vita volt az RTV műsorújság kiadása miatt 1993 márciusa és májusa között, és a Fenyő-lapokban lejárató anyagok jelentek meg a sportvezetőről. Ez azonban nem igaz Gyárfás szerint, aki becsatolta a Népszava 1993–95 közötti számait, amelyekben egyetlen lejárató cikk sincs ellene. Az RTV-vita bíróságra került, egy tanú azt vallotta, hogy nem merült fel komolyabb feszültség Fenyő és Gyárfás között. Az üzleti vita az áfa körül volt: Fenyő kifizetett húszmillió forintot Gyárfásnak az RTV-ért – további 76 milliót pedig a Postabanknak –, ám azt nem rögzítették, hogy abban benne volt-e az áfa vagy sem. Egy Fenyő-levélből kiderül: nem volt jelentős vita az áfa kifizetése miatt, az végül megoldódott.

Sarkalatos időpontja a védekezésnek 1996. október 11., amikor is a bíróság, neki adva igazat, lezárta a Fenyő és közte a Nap TV-ért folyó üzleti vitát. Mint Gyárfás fogalmazott, ezután érdektelenné vált köztük a vita, tehát képtelenség, hogy ezért embert öljön valaki. Kiemelte, hogy már korábban korrekt lett a viszony a Nap TV és a Fenyő tulajdonában álló Népszava között, amely Gyárfást korábban aktívan lejáratta.

A Fenyő tulajdonában lévő Stáb TV Rt. 1994-ben telepedett rá a Nap TV-re, elbitorolva a Gyárfás-féle Nap TV Kft.-től. Peták István, az MTV Zrt. vezérigazgatója döntötte el, hogy a jogvitát vigyék bíróság elé. A bíróság a Nap TV Kft. javára döntött, ami után a Vico ügyvédjének, Óvári Győzőnek a tanúvallomása szerint „Fenyőt már nem érdekelte ez a kérdés”.

Fenyő és Gyárfás az újságíróbálon még kezet is fogott. Gyárfás állítja, komolyan vették a békülést, amit bizonyít, hogy miután 1997. augusztus 26-án Farkasházy Tivadar a Nap TV Jegyzet rovatában sértő megjegyzést tett Fenyőre, másnap elnézést kértek a bejátszásért, Gyárfás külön levélben is bocsánatot kért Fenyőtől, majd a Jegyzet rovatot megszüntették.

A háborúban persze Fenyő nem válogatott az eszközökben. – Fenyő János 1996. február 27-én közölte: kinyír – mondta Gyárfás, amiért akkor magánvádat nyújtott be, ám végül visszavonta.

A tárgyaláson levetítették Gyárfás és a Népszava akkori főszerkesztője, Kereszty András vitáját az Ütköző című műsorban azután, hogy meghamisított jegyzőkönyvekkel akartak úszókat kijuttatni az atlantai olimpiára, állítólag Gyárfás tudta nélkül. A vitára 1996. szeptember 12-én került sor. A botrány hatására Gyárfás lemondott, ám nem sokkal később újraválasztottak az úszószövetség elnöki posztjára. A műsorban elhangzik: a Népszava Fenyő és Gyárfás vitája miatt rászállt a sportvezetőre.

A felvételen Gyárfás bemutat számos, vele negatívan foglalkozó Népszava-cikket. Később a Népszava főszerkesztője azt vallotta: Gyárfás a tévévita után azt mondta neki, Fenyő előbb-utóbb kinyíratja magát. A „kinyírás” egyébként Fenyő szavajárása volt, nem Gyárfásé, így a főszerkesztője talán tévedett. Gyárfás idézte Fenyő jó barátját, a showman Friderikusz Sándort, aki szintén alátámasztja, hogy a „kinyír” Fenyő egyik kedvenc szava volt.

Egy tanú szerint Fenyő 120 oldalas terhelő tanulmányt készíttetett az üzleti ellenfeleiről, ebből húsz oldal vonatkozott Gyárfásra, aki állítja, nem is tudott a dosszié létéről, ahogy a tanúk többsége sem. Valótlannak nevezte a Vico ügyvédjének vallomását, miszerint neki és Princz Gábor Postabank-vezérnek „jelentette” Óvári Győző a dosszié létét és annak sikeres megsemmisítését Fenyő halála után. – Mindez 1996. október 11-e előtt történt – emelte ki Gyárfás.

A vádlott 1996. május–szeptember között két büntetőeljárásban is szerepelt, amelyekről a Népszava beszámolt. Gyárfás szerint a vádirat szakmaiatlan, mivel két olyan ügyet hoz kapcsolatba, amelyeket nem lehet összemosni. Az egyik, az áfacsalásos ügyben a nyomozást megszüntették, a másikban bírósági szakaszban felmentették.

A vádirat szerint pótnyomozást rendeltek el, ám ez Gyárfás szerint ténybeli tévedés. A vádhatóság jelezte, hogy reagálni fog Gyárfás kritikájára.

A vádlott beszélt arról is, hogy Fenyő kétmillió forintot ajánlott fel még 1996. október 11. előtt annak, aki információval szolgál Gyárfásról.

Gyárfás kitért egy volt vádlott-társ 1997. végi megveretésére, azt állítva, nem tudott róla. A bíró figyelmeztette, hogy úgy megy bele ebbe a témába, hogy nem is vádolják az illető megveretésével.

– Arra akarok rámutatni, hogy az ügyészség hozott anyagból von le következtetést, azonban egy rossz minőségű hozott anyagból, amelyben hibák vannak – mondta erre a vádlott. A bíró többször is figyelmeztette őt, hogy az ügy irreleváns, a vádiratban pedig lényegi kérdéseket nem érint. Gyárfás igazát bizonygatva indulatba jött. – Ne jöjjünk indulatba, jó? – fegyelmezett Póta Péter bíró.

Gyárfás még az MTV volt alelnöke, Székely Ferenc vallomásából idézett, aki Fenyő megölésének hírére azt mondta: „Nem fordítva történt, nem Fenyő János lőtte le a Gyárfást?” Friderikusz Sándor pedig azt vallotta, Gyárfás mindig a békülésre törekedett, Fenyővel ellentétben kerülte a konfliktusokat, neki mindig fontos volt a béke.

A bíró berekesztette a tárgyalást, a sportvezető holnap folytatja vádlotti vallomását, majd a per áprilisban két tárgyalási nappal folytatódik.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.